eszköz szinonimái

főnév
  • szerszám, instrumentum (régies), készülék, szerkezet, szerkentyű (bizalmas), bizgentyű (szleng), alkalmatosság, felszerelés, berendezés, műszer, apparátus, cajgli (tájnyelvi), ketyere (szleng), gépezet, masina (bizalmas), masinéria (régies), bigyó (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

előugrik

ige
  • előpattan
  • kipattan, kiugrik
  • előreugrik, előrenyúlik

vékony

melléknév
  • hajszálvékony, leheletvékony, lapos, hártyaszerű, hártyavékony, áttetsző, átlátszó, könnyű, finom
  • sovány, keskeny, karcsú, filigrán, nyúlánk, cingár, cinege, vézna, girhes, keszeg, csontkollekció, csihás (tájnyelvi), hígóc (tájnyelvi), peszlek (tájnyelvi), szilimán (tájnyelvi)
  • híg, üres
  • gyenge, gyér
  • kevés, szűkös
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eszköz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

epe

főnév
  • epeváladék, sár (régies)
  • epehólyag
  • (tájnyelvi): bosszúság, harag, indulat, méreg

elfáraszt

ige
  • kimerít, elgyötör, elgyöngít, elcsigáz, ellankaszt, elbágyaszt, kitikkaszt, kiszipolyoz, megvisel, összetör, kicsinál (szleng), kikészít (bizalmas), kinyuvaszt (szleng)

elbír

ige
  • elhord, fenntart, megbír
  • (valakivel, valamivel): megbirkózik (valamivel), elgyőz (tájnyelvi)
  • győz
  • elvisel, kiáll, tűr, elszenved, kibír, tolerál

déli

melléknév
  • délvidéki, délszaki (választékos)

értekezik

ige
  • tanácskozik, tárgyal, ülésezik, gyűlésezik, konferenciázik (régies), megvitat, dévánkodik (régies)
  • fejteget, tárgyal, taglal, előad, disszertál (régies)
  • (régies): tudakozik, tudakol

feled

ige
  • felejt, mellőz, hanyagol

merőleges

melléknév
  • derékszögű, függőleges, vertikális (szaknyelvi)

bűvös

melléknév
  • igéző, boszorkányos, varázslatos, varázsos, varázserejű, mágikus, csodával határos, hipnotikus, delejes (régies), magnetikus (régies), ördöngös
  • csodálatos, lenyűgöző, elbűvölő, bűbájos, vonzó, imádatra méltó, elragadó, bájos, kellemes

búcsúzás

főnév
  • búcsú, elválás, búcsúvétel

cukortartó

főnév
  • cukorpikszis (régies)
  • bonbonniere (idegen)

felhizlal, fölhizlal

ige
  • meghizlal, feltáplál

fiadzik

ige
  • fial, kölykezik, ellik
  • szaporodik, kamatozik, gyarapodik

hímez

ige
  • kézimunkázik, kivarr (tájnyelvi), hímet varr, tűz, zsinóroz
  • fest, ékesít, tarkáz (tájnyelvi)
  • díszít
  • (tájnyelvi): kertel, óvatoskodva beszél, hímez-hámoz, mellébeszél
  • (beszédet) szépít, cifráz, köntörfalaz

gyepű

főnév
  • sövény, kerítés
  • határ, határsáv, országhatár

eszmény

főnév
  • eszménykép, ideál, mintakép, példakép, bálvány, idol (szaknyelvi), példa, modell

ének

főnév
  • éneklés, dalolás, énekszó, nótázás, trillázás, kornyika, kornyikálás
  • dal, nóta, dana (tájnyelvi), danaj (tájnyelvi), vers (régies)
  • himnusz, zsoltár, dicséret (régies), kántus (régies)

fedett

melléknév
  • zárt, védett, letakart, betakart
  • fedeles

gyakorlatilag

határozószó
  • jóformán, lényegében, úgyszólván, voltaképpen, jószerével
  • majdnem, csaknem, már-már
  • tényszerűleg, ténylegesen, praktikusan (választékos), praktice (idegen)

expressz II.

főnév
  • expresszvonat, sebesvonat, gyorsvonat
  • expresszlevél

elhárul

ige
  • eloszlik, megszűnik, elmúlik, megoldódik, elgördül, elterelődik

féktelen

melléknév
  • heves, szilaj, bősz, fékevesztett, fékezhetetlen, szertelen, esztelen, zabolátlan, őrült, tomboló, vad, mértéktelen, fegyelmezetlen, rakoncátlan, engedetlen
  • elszabadult, gáttalan, gátlástalan, kicsapongó Sz: nincs kocsisa eszének; olyan, mint a ménes; elszakasztotta a kötőféket
  • túláradó, túlcsorduló, szabadjára engedett, lángoló, perzselő, heves, szenvedélyes, széles (jókedv)
  • pajkos, csintalan, dévaj (régies)

gyaur

melléknév, főnév
  • keresztény, hitetlen, ebhitű