döglődik szinonimái

ige
  • végét járja, dögrováson van, döglős (tájnyelvi), gebed (tájnyelvi)
  • nyomorog, tengődik, sínylődik
  • betegeskedik
  • (bizalmas): (ügy) holtpontra jut, zátonyra fut

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sütő

főnév
  • tűzhely, kemence
  • (régies): pék, pereces (régies)

fővádlott

főnév
  • főbűnös
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a döglődik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

déli

melléknév
  • délvidéki, délszaki (választékos)

burján

főnév
  • (tájnyelvi): gaz, gizgaz, dudva, gyom

borzol

ige
  • összeborzol, felborzol, kócol, összekócol, kuszál, berzel (tájnyelvi), bodraz (tájnyelvi)
  • felborzaszt

beleél

ige
  • (beleéli magát): beleérzi magát, beleképzeli magát, átél, átérez
  • beleringatja magát, belelovalja magát
  • megbarátkozik, megszokik, hozzászokik

díszmenet

főnév
  • díszfelvonulás, diadalmenet
  • díszlépés, vigyázzmenet

elbitangol

ige
  • (tájnyelvi): eltéved, elkóborol, elcsavarog, elkalandozik, elkószál, elszéled
  • (tájnyelvi): elpazarol, eltékozol, elveszteget, elfecsérel

lehord

ige
  • levisz, leszállít, lehurcol
  • lemos, lesodor
  • megszid, összeszid, megdorgál, lekap (bizalmas), lebaltáz (szleng), lemar, leteremt (bizalmas), leszúr (bizalmas), megszapul (régies), letol (bizalmas), legorombít (bizalmas), orcáz (tájnyelvi), simfel (bizalmas), lepocskol (tájnyelvi), lerudal (tájnyelvi), megpupáz (tájnyelvi), lekap a tíz körméről

árt1

ige
  • kárt okoz, kárt csinál, kárt tesz, rosszat tesz, rongál, kárára van (valakinek, valaminek), ártalmára van (valakinek, valaminek), bánt, bántalmaz, bajt okoz, bajt csinál, megkárosít, ártogat (tájnyelvi)

apokrif

melléknév
  • hamisított, kétséges eredetű
  • névtelen, anonim, titkos
  • kétes hírű

atlasz

főnév
  • térképgyűjtemény, térképkönyv (szaknyelvi), térképalbum
  • fejgyám (szaknyelvi)

eleped

ige
  • belepusztul, emészti magát, elsenyved, elsorvad, elfogy (régies), megaszik (régies), meghal
  • vágyakozik, sóvárog

előkelő II.

főnév
  • előkelőség, notabilitás

fóka

főnév
  • tengerikutya (régies)
  • (szleng): felmosórongy

fásítás

főnév
  • erdősítés, erdőültetés, erdőtelepítés, beültetés, betelepítés

dönt

ige
  • billent, megbillent, fektet, támaszt
  • taszít, juttat, visz
  • borít, önt, folyat
  • határoz, elszánja magát (valamire), döntést hoz, ítélkezik, döntésre jut, állást foglal, választ, ítél, megítél, odaítél, kijelöl, rendelkezik, diszponál Sz: dűlőre viszi az ügyet; dűlőre jut; kenyértörésre viszi a dolgot; elveti a kockát (választékos); kimondja a végső szót

dédanya

főnév
  • dédmama, dédi, dédike, dédöreganya (tájnyelvi), éde (tájnyelvi), másikanyó (tájnyelvi), igenöregszüle (tájnyelvi), igenszüle (tájnyelvi), jóbanya (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): nagyanya

egyke

melléknév
  • egyetlen, egyetlenke, anyaegye (tájnyelvi), aranyszar (tájnyelvi), egyecske (tájnyelvi), egyfi (tájnyelvi)

fájás

főnév
  • fájdalom, nyilallás, szúrás, görcs, szenvedés, kín, sérés (régies)
  • (többes számban): vajúdás

dúskál

ige
  • tobzódik, bővében van, fürdik (valamiben), bővelkedik, dúslakodik (választékos), dúskálkodik (tájnyelvi), dúsol (tájnyelvi), bugyorászik (tájnyelvi), dőzsöl Sz: tejben-vajban fürdik
  • (tájnyelvi): válogat, turkál, finnyáskodik

bürokrácia

főnév
  • (bizalmas): bürokratizmus, aktatologatás, paragrafusrágás, akadékoskodás, szőrszálhasogatás
  • hivatali gépezet, apparátus, adminisztráció

éjszakáz, éjszakázik

ige
  • éjjelez, virraszt, baglyoskodik (tájnyelvi), fenn van, bertáfol (tájnyelvi), éjész (tájnyelvi), lámpázik (tájnyelvi), kimarad, kimaradozik, kicsapong, mulat, lumpol (bizalmas), tivornyázik, dorbézol, murizik (bizalmas), dőzsöl, züllik, dáridózik, korhelykedik, baktol (tájnyelvi)
  • (valahol): meghál, alszik, megszáll

faragatlan

melléknév
  • bárdolatlan, csiszolatlan, neveletlen, modortalan, műveletlen, kulturálatlan, civilizálatlan, barbár, nyers, darabos, közönséges, pallérozatlan, útszéli, alpári, parlagi, póri, pórias, udvariatlan, otromba, primitív, érdes, pimasz, durva, paraszt, prosztó (szleng), mucsai (durva), bumburnyák, surmó, sutyerák, tahó (bizalmas), tapló, bugris (pejoratív), bunkó, tuskó (pejoratív), böszme (tájnyelvi), alafáré (tájnyelvi) Sz: nem volt gyerekszobája; istállóban nőtt fel; ló nézett ki a gyerekszobája ablakából; hullik a vetőmag a szájából
  • (régies): dísztelen, idomtalan
  • rendetlen, csintalan