esés szinonimái
főnév
- leesés, elesés, lebukás, bukás, zuhanás, hullás, potyogás, elvágódás
- hanyatlás
- szintkülönbség, lejtés
- csökkenés, kisebbedés
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
belemegy
ige
- belelép, belegázol, beletapos, belép
- (kés, tüske): beleszalad, belecsúszik, belevág (bizalmas)
- (szembe): beleesik, belehull, belekerül
- belefér, befér, beletér (tájnyelvi)
- belekezd, belefog, beleugrik, belebocsátkozik, belemászik
- beleegyezik, hozzájárul, rááll, kötélnek áll, beletörődik, belenyugszik, helybenhagy, elfogad, engedelmeskedik
összeomlik
ige
- összedől, romba dől, összeroskad, összerogyik, ledől, leomlik, lerogyik, leszakad
- feladja a küzdelmet
- idegösszeroppanást kap, kiborul, maga alatt van
- felbomlik, megsemmisül, összeroggyan, elpusztul
- meghiúsul, kudarcba fullad, megbukik, dugába dől, megfeneklik, füstbe megy, befuccsol (bizalmas)
eladósodik
ige
- tartozik (valakinek), adósságba veri magát, túlköltekezik, leég (szleng) Sz: nyakig úszik az adósságban; teste-lelke zálogban van
felbomlik, fölbomlik
ige
- meglazul, kibomlik, kikötődik, kioldódik, felfejtődik, kibogozódik, szálakra bomlik, kikapcsolódik
- megszűnik, félbeszakad, meghiúsul, megszakad
- szétzilálódik, széthull, szétszéled, szétszóródik
- szétválik, szétesik, feloszlik, szétmállik, szétporlad, szétmorzsolódik, elkorhad
mérce
főnév
- mérőeszköz, mérőműszer, mérőedény, mérőléc, mérőrúd, mérővessző, colstok, méterrúd, méter, szintmérő, vízállásjelző, vízállásmérő, ugrómérce, kitűzőrúd
- (régies): mérő, gabonamérték
- mérték, igény, követelmény, szint, kánon (szaknyelvi), norma, etalon (szaknyelvi)
buzog
ige
- pezseg, bugyog, erjed, zubog, forr, fortyog, fő, gyöngyözik, bugyborékol, habzik, örvénylik, buzgólkodik, szorgoskodik, lelkesedik, rajong, nyüzsög, igyekszik, iparkodik, serénykedik, bugyozik (tájnyelvi)
- ömlik, árad, zúdul
bőség
főnév
- tágasság, méret
- bővelkedés, fölösleg, többlet, túltengés, abundancia (idegen)
- gazdagság, jólét, jómód
cirka
határozószó
- körülbelül, mintegy, megközelítőleg, hozzávetőleg, nagyjából, majdnem, csaknem, durván, közel, cca, kábé (bizalmas), kb.
felforgató, fölforga
melléknév, főnév
- lázító, rendbontó, felbujtó, bujtogató, zavarkeltő, uszító, izgató, agitáló, bajkeverő, bajcsináló, provokátor, szubverzív (elem), diverzáns (idegen), néplázító
hiánytalan
melléknév
- teljes, egész, sértetlen, ép, hibátlan, kerek, befejezett, kifogástalan, csonkítatlan, csorbítatlan, maradéktalan, hibamentes, makulátlan, szeplőtlen (régies), kezdetlen, bontatlan, komplett, intakt (szaknyelvi), integrális (idegen)
emel
ige
- feltart, magasra tart, emelint (tájnyelvi), emelít (tájnyelvi)
- növel, srófol, fokoz, nagyobbít, öregbít, gyarapít, szaporít, (fizetést) jobbít (tájnyelvi)
- épít, rak, létesít, magasbít (régies), (emlékművet) állít
elgázol
ige
- elüt, feldönt, halálra gázol, keresztülmegy (valakin), átmegy (valakin), nekimegy, agyongázol
- (régies): legázol, eltapos, eltipor, összezúz
fejetlenség
főnév
- zűrzavar, kapkodás, összevisszaság, fejvesztettség, rendetlenség, felfordulás, anarchia, kavarodás, káosz, vakrémület, pánik, konfúzió (választékos), ribillió, zűr, rumli (bizalmas), bordély (tájnyelvi), kupleráj (pejoratív), kupi (szleng), gubanc (szleng), virbli (szleng)