említés szinonimái

főnév
  • utalás, célzás, hivatkozás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fenék

főnév
  • alja (valaminek), alap
  • (folyóé): ágy, meder
  • far, hátsó (bizalmas), altáj, hátsó fertály, ülep, tompor, fundus (tájnyelvi), koffer (bizalmas), segg (durva), sejhaj (bizalmas), valag (durva), ülőgumó (tréfás), popsi (bizalmas), popó (bizalmas), tunika (bizalmas)

ráun

ige
  • megun, beleun, megelégel, betelik (valamivel), megcsömörlik, unomban hagy
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a említés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elsüllyed

ige
  • besüllyed, elmerül, eltűnik, víz alá bukik, alábukik, lebukik, lesippad (tájnyelvi), elkottyan (tájnyelvi), elnyomódik (régies)
  • elsüpped, belesüpped
  • elkallódik, elvész, semmivé lesz, elpusztul
  • elzüllik

egyszerű

melléknév
  • szimpla, egyrétű
  • dísztelen, díszítetlen, cicomátlan, paraszt (tájnyelvi), puritán
  • szerény, szűkös, szolíd, igénytelen
  • átlagos, szürke, együgyű, tanulatlan
  • érthető, világos, áttekinthető, átlátható, pofonegyszerű, mezei (szleng) Sz: egyszerű, mint a pofon; Kolumbusz tojása; világos; mint az egyszeregy; nem boszorkányság

edző

főnév
  • tréner (idegen), kiképző, mesteredző

csináltatott

melléknév
  • készíttetett, rendelésre készült, mértékre készült, mérték szerint készült (bizalmas), rendelt, mondvacsinált (régies)

elveszít, elveszt

ige
  • elhagy, elhány, elszór, elrak, elkever, elhullat, elejt, elpotyogtat, szem elől téveszt Sz: elvesztette, mint a tót a miatyánkot
  • levetkőz, elhagy, kinő
  • alulmarad, kikap, elad, vereséget szenved, elbukik, (pénzt) eljátszik
  • (régies): megöl, elpusztít, elemészt, elveszejt (régies), elsuvaszt (tájnyelvi), elsemmiz (tájnyelvi)
  • (régies): elvét, téveszt

faház

főnév
  • gerendaház, bungaló, nyári lak, kerti ház, kunyhó, kalyiba, barakk, bódé

megterhel

ige
  • megrak, telerak, rányom (bizalmas), nyakába varr, felmálház, elnehezít, megpakol
  • (gyomrot): megfekszik, megnyom, megül
  • túlterhel
  • ráterhel, felszámít, terhére ír, számlájára ír, betábláz

borogatás

főnév
  • priznic (idegen), pakolás, kataplazma (idegen), umslág (régies)
  • felborítás, feldöntés

bliccel

ige
  • (járművön): lóg, potyázik (bizalmas)
  • (iskolában): mulaszt, kerüli az iskolát, lóg, kibújik (valami alól)

bulvárlap

főnév
  • pletykalap

favágó

főnév
  • fejszés (régies), baltás (régies), fahasogató (régies), baltadzsi (régies), fatelepi munkás, rönkvágó
  • (régies): harkály, favágómadár

felráz, fölráz

ige
  • (folyadékot): felkever, összekever
  • felver, felzavar, feltaszigál (tájnyelvi), felriaszt, felzihál (tájnyelvi), álmából felkelt, felébreszt, felabajgat (tájnyelvi)
  • felélénkít, megmozgat, lelket önt (valakibe), fellelkesít, buzdít, serkent, sarkall, ösztönöz, ösztökél, aktivál (idegen), stimulál

hátrább, hátrébb

határozószó
  • hátrafelé
  • messzebb, távolabb, visszább (bizalmas)

gerinc

főnév
  • hátgerinc, gerincoszlop, gernye (tájnyelvi), geréb (tájnyelvi)
  • jellemszilárdság, gerincesség, jellem, állhatatosság, akaraterő, karakter
  • hegygerinc, hegytető, nyereg, hegyhát
  • épületorom, él, tetőgerinc

énekesnő

főnév
  • énekművésznő, dalénekesnő, népdalénekesnő, dalnoknő (régies), dalárnő (régies), dizőz (idegen)

elromlik

ige
  • tönkremegy, elhasználódik, meghibásodik, leáll, befullad, felmondja a szolgálatot, bedöglik (bizalmas), bekrepál (szleng), lerobban (szleng), kikészül (bizalmas), bemondja az unalmast (szleng), bekrachol (bizalmas), lerohad (szleng), kipurcan (szleng), beszarik (durva), kifingik (szleng), fuccsba megy (bizalmas), gajra megy (szleng), gajdeszra megy (szleng), tropára megy (szleng)
  • megromlik, megrothad, megbüdösödik, megavasodik, megposhad, megpenészedik, megbuggyan, elbecsekedik (tájnyelvi)

eszme

főnév
  • idea, elképzelés, gondolat, fogalom, képzet, eszmény, meggyőződés
  • elv, alapelv, vezérelv, elmélet, teória
  • terv, ötlet, elgondolás, koncepció, lelemény

gaz II.

főnév
  • gyom, dudva, gyimgyom (tájnyelvi), gizgaz, burján (tájnyelvi), durdaly (tájnyelvi), bozdut (tájnyelvi), csohét (tájnyelvi), pörje (tájnyelvi)

érdemleges

melléknév
  • érdemi, döntő, lényeges, fontos, alapvető, lényegi, lényegbevágó, figyelemre méltó

éktelen

melléknév
  • (régies, választékos): dísztelen, díszítetlen
  • rút, csúnya, ronda, pocsék, ocsmány, rusnya, undok, formátlan, idomtalan, eltorzult, förtelmes
  • rendkívüli, rettenetes, borzasztó, szörnyű, rémes, hallatlan, határtalan, monstruózus (idegen), skandalózus (régies)
  • (régies): puszta, kietlen, vadon

évszázados

melléknév
  • százéves, centenáris, szekuláris (idegen)

gépkocsi

főnév
  • gépjármű, személyautó, személygépkocsi, autó, automobil (régies), kocsi, járgány (bizalmas), tragacs (szleng), csotrogány (szleng), katicabogár (szleng), pléhláda (szleng), pléhkaszni (szleng), szappandoboz (szleng)