mérce szinonimái

főnév
  • mérőeszköz, mérőműszer, mérőedény, mérőléc, mérőrúd, mérővessző, colstok, méterrúd, méter, szintmérő, vízállásjelző, vízállásmérő, ugrómérce, kitűzőrúd
  • (régies): mérő, gabonamérték
  • mérték, igény, követelmény, szint, kánon (szaknyelvi), norma, etalon (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

eltartó

főnév
  • gondozó, gondviselő

mocsok

főnév
  • piszok, szenny, kosz, sár, cirom (régies), maszat, szurt (régies), szutyok, retek (bizalmas), drekk (szleng), gyeket (tájnyelvi), paszat (tájnyelvi)
  • szennyfolt(idegen)
  • gyalázat, szégyen
  • aljasság, kivetnivaló
  • gyalázkodás, szidás
  • (jelzőként is): alávaló, becstelen, gazember
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a mérce szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megterhel

ige
  • megrak, telerak, rányom (bizalmas), nyakába varr, felmálház, elnehezít, megpakol
  • (gyomrot): megfekszik, megnyom, megül
  • túlterhel
  • ráterhel, felszámít, terhére ír, számlájára ír, betábláz

mániákus

melléknév
  • megszállott, elvakult, vakbuzgó, vakhitű (régies), elvakított, fanatikus, őrült
  • hóbortos, bogaras, mániás, rigolyás, szeszélyes, különc, dilis, dilinós (bizalmas), háklis (bizalmas), raplis (bizalmas), hangyás (szleng), habókos (tájnyelvi), hóborkás (tájnyelvi)

lövöldöz

ige
  • lődöz, lő, tüzel, pufogtat (bizalmas), durrogtat (bizalmas), puskázik (régies), pifpafoz (régies)
  • hajigál, dobál, szór

lakat

főnév
  • zár
  • retesz

mellkas

főnév
  • mell, felsőtest, kebel (választékos), mellkosár (tájnyelvi), thorax (szaknyelvi)
  • szügy

munkatábor

főnév
  • munkaszolgálat, kényszermunka, málenkij robot (idegen), kicsi robot (tréfás)

kompetencia

főnév
  • illetékesség, jogosultság, hatáskör
  • képesség, felkészültség, hozzáértés

kivételesen

határozószó
  • ritkán, nagy néha, néhanapján, hébe-hóba, olykor-olykor, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, időnként

hiány

főnév
  • szűkölködés, nélkülözés, szükség, szegénység, ínség, nyomorúság
  • (szaknyelvi): veszteség, ráfizetés, deficit, adósság, tartozás, mínusz (bizalmas), kár, passzívum (idegen)
  • hiba, tökéletlenség, fogyatékosság, fogyatkozás, hiányosság, kívánnivaló, hézag, hiátus (idegen), defektus (szaknyelvi)

kovakő

főnév
  • kvarc
  • kova, tűzkő, flint (régies), tűzélesztő (régies), silex (szaknyelvi)

nagyapa

főnév
  • nagyatya (választékos), nagypapa, nagyapó, apóka (bizalmas), apó, tata (bizalmas), nagytata (bizalmas), öregapa, papa, papi (bizalmas), ópapa (tájnyelvi), nagyapi (bizalmas), mágó (tájnyelvi), apócska (tájnyelvi), bapó (tájnyelvi), deda (tájnyelvi), epapa (tájnyelvi), másikapa (tájnyelvi)

nyerges I.

melléknév
  • (ló): fölnyergelt
  • bal oldali

csuklya

főnév
  • kámzsa, kapucni, csuha, kápa (régies), kapucium (régies), kukla (régies), csucska (tájnyelvi), süsü (tájnyelvi)

ráhúz

ige
  • felhúz, behúz, beránt, beborít, betakar
  • ráad, ráborít, ráterít, rátesz, ráhelyez, rárak, felhúz, ráerőltet, rákényszerít, rátukmál, rásóz (bizalmas)
  • ráver, rávág, rácsap, rásújt, rásuhint, végigvág (valamin, valakin), setten (régies), rásuppant (régies), rácsíp (régies)
  • ráépít, megtold, kitold
  • hozzátold, hozzáad
  • alkalmaz, rávonatkoztat, rászab
  • rázendít, rákezd, ráránt (régies)

panaszkodik

ige
  • panaszolkodik (régies), panaszol, kesereg, sír-rí, zsörtölődik, morog, zsémbel, sopánkodik, sír (szleng), siránkozik, nyavalyog, óbégat, jajgat, jajong, jajveszékel, nyafog, lamentál (bizalmas), abajog (tájnyelvi), ahékodik (tájnyelvi), sápékodik (tájnyelvi), sápít (tájnyelvi), rinyál (szleng), vernyákol (tájnyelvi), rovázik (szleng) Sz: sok baja van, mint a rossz malomnak
  • panaszt tesz, panaszt emel, panasszal él, reklamál, kifogásol

mereng

ige
  • (választékos): tűnődik, ábrándozik, mélázik, álmodozik, andalodik, révedezik, réved, töpreng, elbámészkodik, elgondolkodik

megszoroz

ige
  • megsokszoroz, multiplikál (idegen)

monda

főnév
  • elbeszélés, rege, történet, legenda, história, mese

ötös

főnév
  • jeles, példás, gól (szleng), hasas (szleng), hintó (szleng), ödön (szleng), pedálmedál (szleng), petya (szleng), tízes (szleng), pityorka (szleng)
  • kvintett
  • ötforintos
  • ötszázas, ötszázforintos
  • (régies): elégtelen

metszett

melléknév
  • csiszolt, gravírozott (idegen), vésett

máshova, máshová

határozószó
  • egyebüvé, egyébhova (tájnyelvi)

mozdul

ige
  • moccan, rebben, rezzen
  • indul, távozik
  • változik, fejlődik, kibontakozik

palota

főnév
  • kastély, vár, rezidencia, úrlak (régies), fénylak (régies), díszlak (régies), fejedelemlak (régies), (török) szeráj
  • királyi udvar