gyapotültetvény szinonimái

főnév
  • gyapotföld

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tengerszem

főnév
  • tavacska, hegyi tó, krátertó

kifutópálya

főnév
  • leszállópálya, gurulópálya, kifutó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gyapotültetvény szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gerinc

főnév
  • hátgerinc, gerincoszlop, gernye (tájnyelvi), geréb (tájnyelvi)
  • jellemszilárdság, gerincesség, jellem, állhatatosság, akaraterő, karakter
  • hegygerinc, hegytető, nyereg, hegyhát
  • épületorom, él, tetőgerinc

feltűr, föltűr

ige
  • felhajt, visszahajt, felgyűr, felgyürköl (tájnyelvi)

felnagyít, fölnagyít

ige
  • kinagyít, nagyobbít, megnövel
  • túloz, eltúloz, felfúj (bizalmas), nagyít, túlhangsúlyoz, sarkít, torzít, felduzzaszt, megnöveszt, túljátszik, kiszínez, tupíroz, felerőltet (régies)

esetenként

határozószó
  • ritkán, néha, néha-néha, olykor-olykor, hellyel-közzel, időnként, időközönként, időről időre, hébe-hóba, hébe-korba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, nagy ritkán, alkalmilag, alkalomadtán, kivételesen, nagy néha, néhanapján, közben-korban (tájnyelvi), hébe-közbe (tájnyelvi)

gramm

főnév
  • szemer (régies), grám (régies)

háncs

főnév
  • héj, kéreg, burok, hüvely, bőr

panaszkodik

ige
  • panaszolkodik (régies), panaszol, kesereg, sír-rí, zsörtölődik, morog, zsémbel, sopánkodik, sír (szleng), siránkozik, nyavalyog, óbégat, jajgat, jajong, jajveszékel, nyafog, lamentál (bizalmas), abajog (tájnyelvi), ahékodik (tájnyelvi), sápékodik (tájnyelvi), sápít (tájnyelvi), rinyál (szleng), vernyákol (tájnyelvi), rovázik (szleng) Sz: sok baja van, mint a rossz malomnak
  • panaszt tesz, panaszt emel, panasszal él, reklamál, kifogásol

elmúlás

főnév
  • megszűnés, véget érés, befejeződés, pusztulás, megsemmisülés, semmivé válás
  • halál, vég, enyészet (választékos)

elképed

ige
  • meglepődik, elcsodálkozik, elámul, elkáprázik (régies), megdöbben, megrökönyödik, meghökken, megbotránkozik, elszörnyülködik, elhűl, hüledezik, eláll a lélegzete, szörnyülködik, leesik az álla, kikattan (szleng), elképtelenedik (tájnyelvi) Sz: megáll a szeme, szája, mint a bolond juhnak

bérezés

főnév
  • díjazás, fizetés, bérrendszer, munkabér-rendszer, bérskála

elpusztul

ige
  • meghal, életét veszti, megeszi a fene (bizalmas), felfordul (durva), kimúlik, odavész, elviszi az ördög (bizalmas), elhal, kihal, elveszik, elhull, beledöglik (durva), belegebed (bizalmas), kiszusszantja magát (tájnyelvi), elvesződik (tájnyelvi)
  • tönkremegy, megsemmisül, elenyészik (választékos) Sz: cigánykézre kerül; ebek harmincadjára jut; farkasfogra kel; írmagja se marad; kimegy hegyesre; szűzre megy (valami)
  • eltakarodik, elkotródik, elhányódik, elhordja magát, elpucol (bizalmas)

harkály

főnév
  • fakopács, fakopáncs, favágó (régies), székács (tájnyelvi), herkály (tájnyelvi), harkács (tájnyelvi), fakopogtató (tájnyelvi), kéregkopogtató (tájnyelvi), csokenyitor (tájnyelvi), ágnesmadár (tájnyelvi)

hírmagyarázat

főnév
  • kommentár, háttér, hírháttér, háttérmagyarázat, elemzés

kidől

ige
  • ledől, kiomol, kifordul
  • kiborul, kiömlik, kifolyik, kiürül
  • szétpereg, szétszóródik
  • összerogy, kimerül, kifárad, elfárad, elgyengül, elalél
  • meghal

jegyez

ige
  • felír, leír, beír, felró, pontol (régies)
  • jegyzetel
  • aláír, szignál (bizalmas)
  • leköt
  • iktat, bevezet, anyakönyvez, immatrikulál (régies)

gyarmatosít

ige
  • kolonizál (szaknyelvi), meghódít, leigáz, elfoglal

geográfia

főnév
  • (szaknyelvi): földrajz, földleírás (régies), föci (szleng), földike (szleng), geosz (szleng)

hajlékony

melléknév
  • hajlítható, hajlós, görbíthető, rugalmas, plasztikus, flexibilis (szaknyelvi), elasztikus, formálható, képlékeny, alakítható, kovácsolható
  • simulékony, alkalmazkodó, irányítható, befolyásolható, idomítható, nevelhető
  • készséges, engedelmes, engedékeny
  • ruganyos

izzó I.

melléknév
  • égő, lángoló, parázsló, tüzes, felizzított, felszított
  • perzselő, égető, forró
  • heves, szenvedélyes, lángoló, tüzes, lelkes, rajongó

gyopár

főnév
  • gyapjasfű (régies), edelveisz (idegen)
  • (szleng): újonc

fennmarad

ige
  • (valamiből valami): megmarad, hátramarad, hátravan, visszamarad
  • tovább él, perszisztál (választékos), megőrződik, hagyományozódik, szájról szájra száll

halaszt

ige
  • elhalaszt, elodáz, odáz, elnapol, eltol, haladékot ad, későbbre hagy, felfüggeszt, halogat, kitol, hátráltat, késleltet, áttesz (időpontot)
  • húz-halaszt, elnyújt, húz

jázmin

főnév
  • jezsámen