elmar szinonimái

ige
  • elűz, elkerget, elzavar, elüldöz, eltávolít
  • (szleng): elvesz, ellop, megkaparint, elhajt, elidegenít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

betold

ige
  • beiktat, beszúr, beilleszt, közbeiktat, közbevet, közbetold

kimerít

ige
  • (vizet): kiemel, kivesz, kimer
  • (nyersanyagot): elfogyaszt, felhasznál, feldolgoz, felél, elpusztít
  • megürít (régies)
  • megerőltet, megvisel, túlterhel, túlhajt, agyondolgoz, agyonhajszol, agyonfáraszt, elgyengít, elcsigáz, kifullaszt, kifáraszt, kizsigerel, kiszipolyoz, kifacsar, kicsinál (szleng), felőröl, kikészít (szleng), kiakaszt (szleng), elnyű (tájnyelvi), kikalézol (tájnyelvi), enervál (idegen), strapál (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elmar szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elfér

ige
  • belefér (valamibe), eltér (tájnyelvi)
  • elkél, szükséges
  • megfér, összefér

dermesztő

melléknév
  • csikorgó, farkasordító, kegyetlen, kutya (bizalmas), metsző
  • borzasztó, zsibbasztó, heves, átható, félelmetes, bénító, hátborzongató, iszonyatos

csuk

ige
  • becsuk, zár, bezár, összezár, lelakatol, bereteszel, ráfordítja a kulcsot, bedugaszol, lepecsétel, plombál, beszögez, elrekeszt, eltorlaszol, eltöm

burukkol

ige
  • (tájnyelvi): turbékol, búg

elképzelhető

melléknév
  • hihető, lehetséges, valószínű, megvalósítható, keresztülvihető, használható, ésszerű, elgondolható

elvitat

ige
  • kétségbe von, tagad, cáfol, megkérdőjelez

megelőz

ige
  • lehagy, elhagy, leelőz, maga mögött hagy, maga mögé utasít, elébe vág, elébe kerül, leköröz (bizalmas), túlhalad, lefut, elhúz (bizalmas), meghalad
  • túlszárnyal, szuperál (bizalmas), felülmúl, lepipál (bizalmas), lefőz (bizalmas), túltesz (valakin)
  • megakadályoz, meggátol, kivéd, kikerül, meghiúsít, elhárít, elejét veszi, útját állja, gátat vet (valaminek), preveniál (idegen)

bemesél

ige
  • (valakinek valamit): bebeszél, elhitet, bead (bizalmas)

belázasodik

ige
  • felmegy a láza, felszökik a láza, kigyullad (tájnyelvi)

betéve

határozószó
  • könyv nélkül, kívülről, fejből, emlékezetből, kordéra (régies), álmában is

engedményez

ige
  • átenged, cedál, átad, átruház, átszármaztat

faji

melléknév
  • nemi, generikus (idegen)
  • speciális, specifikus
  • törzsi, etnikai

gyújtó I.

melléknév
  • gerjesztő, szító

fogat2

főnév
  • hintó, kocsi, szekér, ekvipázs (régies), fiáker

elmefuttatás

főnév
  • eszmefuttatás, fejtegetés, elmélkedés

életközösség

főnév
  • együttélés, házasság
  • szimbiózis (szaknyelvi), biocönózis (szaknyelvi)

elszáll

ige
  • elrepül, elrebben, elhúz, elrajzik, felröppen, elröppen, tovaszáll, szárnyra kel, elberren (tájnyelvi)
  • (érzés, állapot): elenyészik, eltűnik, elmúlik, elpárolog, ellobban, elillan, eloszlik, szertefoszlik

filozófus

főnév
  • bölcselő, bölcs, gondolkodó, bölcselkedő

előfizet

ige
  • járat, megrendel, abonál (régies), prenumerál (régies)

diktatúra

főnév
  • önkényuralom, kényuralom, zsarnokság, totalitarizmus (idegen), parancsuralom, autokrácia (idegen), despotizmus (idegen)(idegen)

eltökélt

melléknév
  • (szándék): feltett, határozott
  • elszánt, határozott, céltudatos

fogadószoba

főnév
  • társalgó, szalon, fogadóterem, vizitszoba (régies)