egészségtelen szinonimái

melléknév
  • káros, kártékony, kóros, ártalmas, egészségrontó, veszélyes, veszélyeztető, fertőző, ragályos, dögletes (régies), mérges, miazmás (régies), mérgező, toxikus (szaknyelvi), antihigiénikus (idegen)
  • beteges, sápadt
  • romboló, bomlasztó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

érdemjegy

főnév
  • osztályzat, jegy, kalkulus (idegen)

tapasztalatcsere

főnév
  • eszmecsere, megbeszélés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egészségtelen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

divergál

ige
  • széttart, szétágazik, széthajol, kettéválik
  • megoszlik, elkülönül, különbözik, eltér

ciha

főnév
  • (tájnyelvi): párnahuzat, dunyhahuzat, dunnahuzat, ágynemű
  • (szleng): zsákmány, áru (szleng), cucc (szleng), szajré (szleng)

busa

melléknév
  • (fej, homlok): nagy, erős, széles
  • (haj, szemöldök): dús, sűrű, tömött, vastag
  • komor, haragos, keserű
  • (régies): önfejű, makacs, nyakas, konok
  • (hang): mély, vastag, öblös, telt

bepólyál, bepólyáz

ige
  • betakar, betakargat, becsomagol, begöngyöl, becsavar, bebugyolál, beburkol, beteker, beköt, körülteker, bekendőz (tájnyelvi), begombótáz (tájnyelvi), bebókáz (tájnyelvi), bepongyolál (tájnyelvi), bebónyál (tájnyelvi), bekötöz, befásliz

duhajkodik

ige
  • garázdálkodik, rakoncátlankodik, féktelenkedik, legénykedik, erőszakoskodik, lármázik, randalírozik, dorbézol, mulat, devendíroz (tájnyelvi), dombérkodik (tájnyelvi)

elfoglalt

melléknév
  • foglalkoztatott, aktív, tevékeny, dolgozó, be van táblázva Sz: ezer a dolga, meg kettő; annyi a dolga, hogy azt se tudja, ki lábára hágjon; meghalni sem ér rá
  • bevett, meghódított, megszállt, leigázott
  • betöltött

lesüllyed

ige
  • lemerül, elsüllyed, alászáll, alámerül, alábukik, leereszkedik
  • lesüpped, megsüllyed, megsüpped
  • csökken, lemegy
  • elsekélyesedik, lecsúszik, lealacsonyodik, lezüllik, deklasszálódik (idegen)

átképez

ige
  • átnevel, átminősít
  • átállít, átirányít

árvédelem

főnév
  • árvízvédelem, ármentesítés

baj

főnév
  • kellemetlenség, bosszúság, csapás, gond, vesződség, sérelem, ártalom, kalamajka, bonyodalom, balszerencse, szerencsétlenség, szenvedés, bánat, szomorúság, fájdalom, vereség, bukás, pech, kalamitás (régies), malőr (bizalmas), mizéria (bizalmas), probléma, balhé (szleng), bökkenő, bibi (szleng), ciki (szleng), gubanc (szleng), gáz (szleng), slamasztika (bizalmas), galiba
  • kár, kártétel, bántódás
  • vesződség, vesződés, nehézség
  • hiba, fogyatkozás, fogyatékosság
  • havibaj, menstruáció, menses, vérzés (bizalmas)
  • (régies): párviadal, küzdelem, affér (bizalmas), lovagias ügy, tusa, viadal, viadalom (régies), csatározás

elírás

főnév
  • hiba, tévedés, vétség, tollvétség, sajtóhiba, nyomdahiba, baki (bizalmas)

elszaval

ige
  • elmond, felmond, recitál (régies), előad, deklamál (pejoratív)

főzelék

főnév
  • csuszpájz (bizalmas), vastagétel (tájnyelvi), ázalék (régies), mártó (tájnyelvi), mártogató (tájnyelvi), főzemény (régies)
  • (tájnyelvi): (nyers) zöldség

felcserél, fölcserél

ige
  • megcserél, kicserél
  • megváltoztat, helyettesít
  • váltogat, felvált, pótol, áthelyez, áttesz
  • megmásít, módosít, megfordít, (sorrendet) felborít, összekever
  • összecserél, összetéveszt

égő I.

melléknév
  • lángoló, tüzes, izzó, lobogó
  • világító, fénylő
  • égőpiros, tűzpiros, égővörös, lángvörös, élénkpiros
  • (választékos): égető, maró, sajgó, fájó
  • (választékos): heves, hevült, lázas, buzgó, szenvedélyes, túlfűtött
  • (szleng): szégyenteljes, kellemetlen, zsenáns, ciki (szleng)

díszítőelem

főnév
  • dísz, díszítés, díszítmény, díszítőmotívum, ékítmény, cifrázat, ciráda, ornamens (idegen), ornamentum (szaknyelvi), (zenében) fioritura (szaknyelvi)

elbutul

ige
  • elbárgyul, eltompul, elhülyül (durva), begyepesedik Sz: megtúrósodik az esze

fejletlen

melléknév
  • éretlen, kiforratlan, kezdetleges, tökéletlen, kezdeti, kialakulatlan, primitív, embrionális (idegen)
  • csenevész, satnya, elmaradott, csökevényes, visszamaradott, silány, nyamvadt, rudimentális (szaknyelvi), nyápic, csefre (tájnyelvi), cseplesz (tájnyelvi), csögbög (tájnyelvi), nyevere (tájnyelvi), csökött (tájnyelvi)

egyhangú

melléknév
  • egyforma, egyöntetű, egységes, ugyanazon
  • unalmas, untató, szürke, színtelen, sótlan, ízetlen, száraz, lapos, élettelen, érdektelen, szellemtelen, vérszegény, tompa, fakó, eseménytelen, mindennapos, hétköznapi, prózai, közönséges, jellegtelen, jelentéktelen, változatlan, vigasztalan, elkoptatott, lerágott, szokványos, átlag, tucat, üres, sivár, kietlen, fád, monoton, sablonos, banális, együtésű (régies), nyomasztó, lélekölő, álmosító, fárasztó, kimerítő

civilizáció

főnév
  • kultúra, művelődés, műveltség, közműveltség
  • polgárosodás, civilizálódás, polgárosultság

élénkít

ige
  • frissít, üdít, felpezsdít, megújít, vitalizál, erőt önt (valakibe)
  • serkent, feldob (bizalmas), stimulál, ösztönöz, felvillanyoz, sarkall, felizgat, gerjeszt, megelevenít
  • siettet, szaporáz, fokoz, gyorsít
  • (stílust, előadást): színesít, színez, tarkít

felboncol, fölboncol

ige
  • felbont, kibont, kinyit, szétdarabol
  • elemez, analizál, ízekre szed, szétszed