elél szinonimái

ige
  • éldegél, eléldegél, eltengődik, elteng, tengődik, elsenyved, elvan, vegetál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

munkaközösség

főnév
  • kollektíva, munkacsapat, közösség, team (idegen), brigád, gárda, együttes, kaláka (tájnyelvi)

mindenekfölött

határozószó
  • mindenekelőtt, leginkább, legelőbb, legelőször, főleg, főképp, elsősorban
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elél szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyidős

melléknév
  • egykorú, azonos korú, kortárs, egyívású, egykorbeli (tájnyelvi), egykeletű (tájnyelvi), egybeli (tájnyelvi), egyját (tájnyelvi), egykorács (tájnyelvi), egykorású (tájnyelvi)

csillogó

melléknév
  • ragyogó, csillámló, fényes, fénylő, fényteljes (régies), szikrázó, sziporkázó, tündöklő, tündökletes, sugárzó, vakító, parázs (választékos)
  • vonzó, csábító, briliáns, kápráztató, káprázatos, kiváló, nagyszerű, remek, pazar, tündökletes, fényűző, pompás

csatarend

főnév
  • harcrend (régies)

bódító

melléknév
  • kábító, mámorosító, mámorító, mákonyos, búfeledtető, zsongító, bolondító, szédítő

elbágyad

ige
  • elpilled, ellankad, eltikkad, kimerül, elfárad, elcsetten (tájnyelvi), elernyed, elgyengül, elerőtlenedik, ellágyul

előjáték

főnév
  • bevezetés, előkészítés, prológus, prelúdium (szaknyelvi), előversenyzés (szaknyelvi), introdukció (régies)
  • tapogatás, enyelgés, etyepetye (bizalmas), vihánc (bizalmas), kézimunka (szleng), csöcsörészés (durva), petting (idegen)

makrokozmosz

főnév
  • (szaknyelvi): világegyetem, univerzum, kozmosz, világmindenség, mindenség

beavatkozás

főnév
  • beleavatkozás, közbeavatkozás, beleszólás, közbelépés, intervenció (szaknyelvi), akció, intézkedés
  • (orvosi): műtét, operáció, kezelés

bál

főnév
  • táncmulatság, estély, ünnepség, muri (bizalmas), buli (bizalmas), parti (bizalmas)
  • (bizalmas): felfordulás, zűrzavar, cécó (bizalmas), kalamajka, balhé (bizalmas)

bél

főnév
  • húr (régies), pucor (tájnyelvi), intestinum (idegen), bendő (régies), gyomor (régies)
  • gyümölcshús, gyümölcspép
  • belseje (valaminek), belső rész, közepe (valaminek)(valaminek)

elpocsékol

ige
  • eltékozol, elveszteget, elherdál, elpazarol, elfecsérel, elprédál, elszór, elkótyavetyél, nyakára hág, elver, elabánol (tájnyelvi), elfecsel (tájnyelvi)

ereszcsatorna

főnév
  • esőcsatorna, csatorna, lefolyó, folyóka, levezetőcsatorna, csurgó (tájnyelvi)

golyó

főnév
  • golyóbis (régies), labdacs (régies), gömb, teke, galacsin, göb, szféra (régies), labda
  • glóbusz (régies), földgolyó
  • lövedék, sörét, kartács, göbecs (régies)

felszólít, fölszólít

ige
  • figyelmeztet, óv, óva int, utasít, megkér, felkér, nógat, ösztökél, ösztönöz, invitál, avizál (régies), intimál (régies), perszvadeál (régies)
  • felhív, kihív

elemi

melléknév
  • egyszerű, alapfokú, alapvető, lényeges, alap-, elsődleges, kezdetleges, ősi, közvetlen, primer (szaknyelvi), primitív, könnyű, világos, érthető, nélkülözhetetlen, fontos, lényegbevágó, életbe vágó, mérvadó, fő, eminens
  • viharos, tomboló, elsöprő, leküzdhetetlen, megfékezhetetlen, elementáris, sodró, magával ragadó, súlyos

egyes II.

melléknév
  • egyszeres, szimpla
  • egy-egy, némely, némelyik, valamely, bizonyos

ellenez

ige
  • rosszall, helytelenít, elítél, kifogásol, ellene van, nehezményez, ellenszegül, gátol, akadályoz, elvet, elutasít, tiltakozik, óv, óvást emel, megvétóz, refüzál (régies)

felragyog, fölragyog

ige
  • feltündöklik, felfénylik, kifényesedik, kigyúl, kisüt, fellobban, felvillan, felcsillan, megcsillan, kiraggyant (tájnyelvi)

elfojt

ige
  • (tüzet): elolt, kiolt, elfúj, lelocsol, elfullaszt (régies)
  • (érzést): visszatart, visszafog, visszafojt, féken tart, magába rejt, magába zár, palástol, leplez, takargat, titkol, legyőz, leküzd, türtőztet, visszaszorít, lebír
  • (mozgalmat): lever, letör, megszüntet, meghiúsít, megsemmisít, megakadályoz, elnyom, eltapos, eltipor, megzaboláz, megfékez, elnémít, elhallgattat, betilt

csókolódzik, csókoló

ige
  • puszilkodik (bizalmas), puszilódzik (bizalmas), csőröz (bizalmas), csőrözik (bizalmas), csőrikézik (bizalmas), nyalakodik (pejoratív), smárol (szleng), smacizik (szleng), kisszel (szleng), kacsalódzik (tájnyelvi), apolkózik (tájnyelvi)
  • szerelmeskedik, ölelkezik

elmúlt

melléknév
  • befejeződött, véget ért, megszűnt, lejárt, letelt, előbbi, régebbi, egykori, letűnt, befejezett, elvesztett, elpusztult, eltávozott, eliramlott, a minapi, néhai, egyszeri, korabeli, meglett (régies)

felszarvaz, fölszarv

ige
  • megcsal, hűtlenkedik, félrelép, félrenéz, félredug (durva), félrekefél (szleng)