kigombol szinonimái

ige
  • kikapcsol, szétnyit, szétkapcsol, kinyit, kibont
  • (tájnyelvi): elver, megver

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bugyolál

főnév
  • göngyöl, burkol, takar

érkezés

főnév
  • jövetel, jövet, megérkezés, megjövés, jövés, közeledés, megjelenés, belépés
  • (tájnyelvi): ráérő idő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kigombol szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kétségbeesés

főnév
  • elkeseredés, reménytelenség, reményvesztettség, vigasztalanság, szomorúság, szívszorulás, csüggedés, lemondás, pesszimizmus, rémlátás, desperáció (idegen), lehangoltság, elkeseredettség, letörtség, rémület, bú, depresszió, kétség (tájnyelvi)
  • félelem, ijedtség

járat1

ige
  • jártat
  • előfizet, megrendel, abonál (régies), szubszkribál (régies), prenumerál (régies)
  • működtet, üzemeltet
  • túráztat, bemelegít
  • öltöztet, ruház

irgalmas

melléknév
  • segítő, könyörületes, megbocsátó, kegyelmes, kegyes, nagylelkű, szamaritánus (régies), jószívű, jólelkű, emberbaráti, emberséges, humánus

hitel

főnév
  • szavahihetőség
  • tekintély, hírnév, becsület
  • kölcsön, kredit (idegen), kontó (régies)
  • hitelezés
  • hitelesség, valódiság, érvényesség
  • valószínűség, valószerűség

kiderül

ige
  • kitisztul, felderül, megjavul, kifényesedik, felragyog, felfeslik (tájnyelvi), kividul (tájnyelvi)
  • megvidámul
  • előtűnik, kitűnik, kiviláglik, nyilvánvalóvá lesz, nyilvánvalóvá válik, beigazolódik, kitudódik, napfényre kerül, napfényre jut, napfényre jön, fény derül (valamire), világosság derül (valamire), tisztázódik, kisül, feltárul, megoldódik, kipattan, megmutatkozik, meglátszik
  • elválik, eldől

kívánság

főnév
  • óhaj, vágy, kívánalom, kívánnivaló, kívánat (régies), desiderium (régies), kérés, kérelem, óhajtás, igény

szólít

ige
  • magához kér, magához kéret
  • szólongat
  • hív, nevez, titulál, címez, tisztel
  • (régies): szól

hajbókol

ige
  • hajlong, hízeleg, csúszik-mászik, megalázkodik, hason csúszik (valaki előtt), nyalizik (szleng), gazsulál (szleng)

gyötrelem

főnév
  • gyötrődés, boldogtalanság, fájdalom, szenvedés, kínlódás, kín, kínszenvedés, törődés, megpróbáltatás, mártíromság, vértanúság, tortúra, passió (régies)
  • vesződség, fáradság, munka

eltemet

ige
  • elhantol (választékos), elföldel, örök nyugalomra helyez (választékos), végső nyugalomra helyez (választékos), megadja a végtisztességet (valakinek), utolsó útjára kísér, elbúcsúztat, eltakarít, sírba tesz, sírba helyez, visszaadja a földnek, inhumál (régies), elás, elkapar (pejoratív), elsírol (tájnyelvi), elhomlít (tájnyelvi)
  • betemet, beborít, maga alá temet, elnyel, magába fogad
  • elrejt, elfed, elleplez, palástol, elkendőz, eltitkol

hangerősítő

főnév
  • megafon, hangszóró, hangtölcsér, hangosbemondó, hangosanbeszélő, hangosbeszélő
  • hangfal, erősítő

kokárdavirág

főnév
  • bagolyszem, papagájvirág, szépasszony szeme

közállapot

főnév
  • közélet, társadalmi-gazdasági viszonyok

megolvaszt

ige
  • cseppfolyósít, elolvaszt, felolvaszt, felold

libikóka

főnév
  • mérleghinta, hinta, himba (tájnyelvi)

kihagy

ige
  • elhagy, húz, töröl, mellőz, kivesz, kizár, megnyirbál, átugrik, kiradíroz, kivakar, figyelmen kívül hagy, számításon kívül hagy, semmibe vesz, elhallgat, kirekeszt, kiküszöböl, eliminál (idegen), deleál
  • kifelejt (valakivel)
  • elszalaszt, elmulaszt
  • akadozik, félbeszakad, szünetel, megakad, elakad

késleltet

ige
  • visszatart, hátráltat, retardál (idegen), feltartóztat, korlátoz, nehezít, akadályoz, gátol, fékez, halaszt, halogat, húz-halaszt, elnapol, elodáz, megállít
  • lelassít, mérsékel
  • elhúz, meghosszabbít, nyújt

kisiet

ige
  • kimegy, kifut, kiszalad, kirohan, kivonul, kifutamodik (régies), kirugaszkodik (régies), kifákol (tájnyelvi), eltávozik

leterít

ige
  • letakar, betakar, beborít, befed, leborít, lefed, lelapol (tájnyelvi)
  • szétterít
  • elejt, lesújt, leüt, földhöz vág, lenyom, legyűr, legyőz, lefektet, lebír, ledönt, kinyújtóztat, maga alá gyűr, két vállra fektet, földre visz, elgyűr (tájnyelvi), lecsombolyít (tájnyelvi)
  • lelő, ledurrant (bizalmas), lepuffant, agyonlő

kikürtöl

ige
  • elárul, elhíresztel, közhírré tesz, világgá kürtöl, kifecseg, kilocsog, kikotyog (bizalmas), kipletykál (bizalmas), dobra ver, kidobol, kitrombitál, kibeszél (régies), eljár a szája, tereferél, kofálkodik, proklamál (idegen)

jegyző

főnév
  • nótárius, írnok, írótiszt (régies), tollvivő (régies), lajstromozó (régies), rovár (régies), számba vevő (régies), írogató (régies)
  • jegyzőkönyvvezető, anyakönyvvezető
  • krónikás, íródeák, tudósító

kitartás

főnév
  • helytállás, türelem, céltudatosság, következetesség, szívósság, szilárdság, állhatatosság, rendíthetetlenség, elszántság, merészség, makacsság, konokság, eltökéltség, perszeverancia (idegen), perszisztencia (idegen)
  • állandóság, megmaradás, folytonosság, állóképesség
  • hűség, ragaszkodás, engedelmesség, lojalitás, elvhűség

levő, lévő

melléknév
  • létező, található
  • való