felszarvaz, fölszarv szinonimái

ige
  • megcsal, hűtlenkedik, félrelép, félrenéz, félredug (durva), félrekefél (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kondíció

főnév
  • erőnlét, kondi (bizalmas), forma, egészségi állapot, állóképesség
  • feltétel, kikötés
  • (régies): társadalmi helyzet, körülmény

autonóm

melléknév
  • önálló, independens (idegen), szuverén, önrendelkezésű, önkormányzatú, független, szabad
  • öntörvényű
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felszarvaz, fölszarv szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felfújt, fölfújt I.

melléknév
  • felpuffadt, duzzadt, duzmadt (tájnyelvi), feldagadt, püffedt, felfúvódott, dobasz (tájnyelvi), dunda (tájnyelvi)
  • eltúlzott, felnagyított, túlméretezett, feltupírozott, túlhajtott
  • nagyhangú, bombasztikus, dagályos
  • felfuvalkodott, beképzelt, pöffeszkedő, gőgös, dölyfös, kivagyi, pökhendi

emésztődik

ige
  • emészti magát, bánkódik, aggodalmaskodik, rágódik, gyötrődik, eped (régies), őrlődik, eszi magát, aggódik, nyugtalankodik, sorvad, ételődik (tájnyelvi), evődik (tájnyelvi)

eltelik

ige
  • jóllakik, belakik, eltöltőzik (tájnyelvi), elege van, megelégel, megcsömörlik
  • (idő): elmúlik, elröppen (választékos), elrepül, elfut, elszalad, lefolyik, eljár, leforog (régies)

elégséges II.

főnév
  • kettes

feloldoz, föloldoz

ige
  • kibont, kioldoz
  • szabaddá tesz, kiszabadít, megszabadít
  • abszolvál (szaknyelvi), fölment, mentesít, megbocsát, megkegyelmez, rehabilitál

fonnyad

ige
  • hervad, zsugorodik, szárad, tikkad, senyved, kókad, aszik, összehúzódik, satnyul, töpped, töpörödik, konyul, fonyarodik (tájnyelvi), ráncosodik, gözörödik (régies)
  • bágyad, sorvad, sorvadozik, emésztődik, ösztövéredik (régies)
  • (szleng): kudarcot vall

népszokás

főnév
  • néphagyomány, szokás, úzus (szaknyelvi), tradíció

deputáció

főnév
  • küldöttség, követség, küldetés, delegáció

csúnya

melléknév
  • rút, csúf, ronda, randa, ocsmány, rusnya, pocsék, visszatetsző, visszataszító, riasztó, taszító, korcs, utálatos, undok, undorító, förtelmes, iszonyú, éktelen, formátlan, idomtalan, deformis (idegen, régies), ízléstelen, puruttya (tájnyelvi), csetres (tájnyelvi), csunda (tájnyelvi), ragyivátlan (tájnyelvi), szusznya (tájnyelvi), gabisnya (tájnyelvi), gagyma (tájnyelvi), gyeszora (tájnyelvi), tafla (tájnyelvi) Sz: ábrázatnak rossz, pofának megjárja; csúnyább a csonka pipánál; ha ez szép, a légy is madár; olvasva megy a majmok közt; olyan csúnya, hogy a ló az abrakot sem venné el a kezéből; rút, mint a péntek; rút, mint az ördög; se színe, se fonákja
  • (beszéd): illetlen, sikamlós, szemérmetlen, mosdatlan, malac, obszcén, trágár
  • dicstelen, szégyenletes, csúfos, gyalázatos
  • (idő): kellemetlen, barátságtalan

angyali

melléknév
  • tündéri, jóságos, elragadó, égi, mennyei, éteri, földöntúli

domborít

ige
  • trébel (szaknyelvi), belenyom, prégel, kikalapál, dombormintáz
  • (szleng): büszkélkedik

főnemes

főnév
  • arisztokrata, mágnás, patrícius (idegen), főúr, oligarcha (régies), országnagy (régies), nagyúr (régies)

gömbölyű

melléknév
  • gömb alakú, gömbölyded, kerek, kerekded, golyó alakú, szferikus (idegen), legömbölyített, kikerekedett, golyóforma, gömbszerű, gömbölyeg (tájnyelvi), gurgács (tájnyelvi)
  • hengeres
  • molett, kövérkés, telt idomú, dundi, telt, korpulens

iromány

főnév
  • (bizalmas): irat, írás, szöveg, okirat, ügyirat, dokumentum
  • irkafirka, firkálmány, fércmű, fércmunka, ponyva
  • (régies): írásmű, irodalmi alkotás, mű, opus (választékos)

hellén

melléknév, főnév
  • görög

felszíni

melléknév
  • föld feletti, talajszint feletti, felületi
  • sekély, kinti, külső

felesküszik, föleskü

ige
  • (valamire): esküt tesz, megesküszik, elkötelezi magát

fiú

főnév
  • fiúgyerek, fiúgyermek, gyerek (tájnyelvi), gyerekcse (tájnyelvi), csimota (tájnyelvi)
  • fi (régies), srác, skac (szleng), gyerkőc, gyerkőce (tájnyelvi), lurkó, kölyök, legényke, kisfiú, gézengúz (bizalmas), nebuló, ördögfióka, pubi (bizalmas), krapek (szleng), fickó, kamasz, tacskó (bizalmas), siheder, suttyó (tájnyelvi), fattyú (tájnyelvi), surbankó (tájnyelvi), süvölvény
  • (birtokszóként): udvarló, jövendőbeli

hazamegy

ige
  • hazatér, hazaérkezik, hazaér, hazasétál, hazaballag, hazakecmereg (bizalmas), hazavánszorog, hazaszalad, hazaugrik, hazanéz, hazautazik, hazavakarodik (régies), megtér (régies), hazatakarodik (pejoratív), hazaszerződik (tájnyelvi), hazahajít (tájnyelvi), elpakol (tájnyelvi)

felvon, fölvon

ige
  • felhúz, felhúzkod

építési

melléknév
  • építészeti, architektonikus (idegen)

fogócska

főnév
  • fogó, fogósdi, cicajáték, cicázás, kergető, kergetőzés, cika (tájnyelvi), cicás (tájnyelvi), cika-mátka (tájnyelvi)

hegyez

ige
  • farag, spiccel (szaknyelvi), hegyesít, köszörül