bál szinonimái

főnév
  • táncmulatság, estély, ünnepség, muri (bizalmas), buli (bizalmas), parti (bizalmas)
  • (bizalmas): felfordulás, zűrzavar, cécó (bizalmas), kalamajka, balhé (bizalmas)

bal szinonimái

melléknév
  • bal oldali
  • (régies): téves, helytelen, hamis

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

öblít

ige
  • öblöget, megmártogat (vízben), tisztáz (tájnyelvi)
  • irrigál (idegen)
  • gargalizál, gargujáz (tájnyelvi), gurgulázik (tájnyelvi)

csóró II.

főnév
  • (szleng): koldus, hajléktalan, csavargó
  • (szleng): fiú, férfi, ember, pasi (bizalmas), hapsi (szleng), tag (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

áthajt

ige
  • átfordít, lapoz

ágrólszakadt

melléknév
  • szegény, nincstelen, ínséges, szűkölködő, nyomorult, nyomorgó, koldus, csóró, földhözragadt, rongyos, toprongyos, égaljai (tájnyelvi), kócipor (tájnyelvi), jöttment, hasztalan, hazátlan, sehonnai

autonómia

főnév
  • önkormányzat, önigazgatás, önrendelkezés, önállóság, önrendelkezési jog
  • öntörvényűség

bélrenyheség

főnév
  • székrekedés, székszorulás, szorulás, dugulás, obstipáció (szaknyelvi)

karbantart

ige
  • gondoz, szervizel, fenntart, rendben tart, kezel, tisztít

bérgyilkos

főnév
  • orgyilkos, fejvadász, brávó (régies), killer (idegen), spadassin (idegen)

bordal

főnév
  • ivódal, mulatóvers, csutora (régies), dőzsdal (régies), anakreoni dal (szaknyelvi)

elesik

ige
  • elbukik, felbukik, elvágódik, hanyatt esik, elterül (bizalmas), lecsücsül, elzuhan, orra bukik, hanyatt vágódik, elhasal, hasra esik, fejre áll, hasra vágódik, felbuklik (tájnyelvi), felkalingyázik (tájnyelvi), felböcölezik (tájnyelvi), elnyal (szleng), eltanyázik (szleng), eltaknyol (szleng), eltaccsol (szleng), elzúg (bizalmas), seggre ül (szleng) Sz: elterül, mint a Nagyalföld; elterül, mint a palacsinta; leteszi a szűrét; leteszi a kvintáját; megismerkedik az anyafölddel; nyulat fogott; nyuzgát fogott; olyat esik, mint egy zsák
  • (harcban): meghal, életét veszti, hősi halált hal, elpusztul, odavész, ottmarad, elhullik Sz: otthagyja a fogát

csutak

főnév
  • (régies): tő, törzs, tönk
  • (tájnyelvi): szalmacsomó, szalmacsomócska, szénacsomó, nyaláb, csomó
  • (tájnyelvi): kukoricacsutka, torzsa
  • (tájnyelvi): maradék, csonk, vég, csikk, cigarettavég, szivarvég
  • (tájnyelvi): mosogatórongy, felmosórongy
  • sikálókefe

balhé

főnév
  • (bizalmas): botrány, veszekedés, lárma, zűrzavar, felfordulás, vita, patália, kalamajka, ramazúri, cirkusz, zrí (szleng), verekedés, bunyó (szleng)
  • (szleng): baj, kellemetlenség, probléma, slamasztika
  • buli (bizalmas), mulatság, móka, csíny
  • bűntett, bűncselekmény
  • (szleng): hadgyakorlat

átcsúszik

ige
  • átkúszik, átbújik, átmegy, átsiklik, átvergődik, átevickél

bekapcsol

ige
  • összekapcsol, becsatol, összecsatol, összefűz, begombol, beakaszt (tájnyelvi), bepeckel (tájnyelvi)
  • beköt
  • beindít, elindít, megindít, kinyit, felhúz, felkurbliz
  • bevon, beszervez, bevesz

csordul

ige
  • csurran, cseppen

bármennyi

névmás
  • akármennyi, akárhány, bárhány (választékos)

akadémikus II.

főnév
  • akadémiai tag

belekapaszkodik

ige
  • belefogódzik, belefogódzkodik, megfog, belekarol, megmarkol, megragad, megszorít, belecsimpaszkodik, belecsimpajgózik (tájnyelvi), belecsimpajkodik (tájnyelvi)
  • beleköt, beleakaszkodik, fennakad

csúnya

melléknév
  • rút, csúf, ronda, randa, ocsmány, rusnya, pocsék, visszatetsző, visszataszító, riasztó, taszító, korcs, utálatos, undok, undorító, förtelmes, iszonyú, éktelen, formátlan, idomtalan, deformis (idegen, régies), ízléstelen, puruttya (tájnyelvi), csetres (tájnyelvi), csunda (tájnyelvi), ragyivátlan (tájnyelvi), szusznya (tájnyelvi), gabisnya (tájnyelvi), gagyma (tájnyelvi), gyeszora (tájnyelvi), tafla (tájnyelvi) Sz: ábrázatnak rossz, pofának megjárja; csúnyább a csonka pipánál; ha ez szép, a légy is madár; olvasva megy a majmok közt; olyan csúnya, hogy a ló az abrakot sem venné el a kezéből; rút, mint a péntek; rút, mint az ördög; se színe, se fonákja
  • (beszéd): illetlen, sikamlós, szemérmetlen, mosdatlan, malac, obszcén, trágár
  • dicstelen, szégyenletes, csúfos, gyalázatos
  • (idő): kellemetlen, barátságtalan