bél szinonimái

főnév
  • húr (régies), pucor (tájnyelvi), intestinum (idegen), bendő (régies), gyomor (régies)
  • gyümölcshús, gyümölcspép
  • belseje (valaminek), belső rész, közepe (valaminek)(valaminek)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vágta

főnév
  • futás, ügetés, galopp, kenter (idegen)
  • vágtatás
  • sprint (idegen)
  • rövidtávfutás

férfi

főnév
  • férfiú (választékos), férfiember, ember (tájnyelvi), hím, fickó, fráter, alak, pacák (szleng), pali (bizalmas), pasas (bizalmas), pasi (bizalmas), ipse (bizalmas), hapsi (szleng), krapek (szleng), manusz (szleng), muki (szleng), muksó (szleng), mókus (bizalmas), fazon (szleng), tag (szleng), fej (szleng), csávó (szleng), szivar (szleng), ürge (bizalmas), pofa (szleng), a teremtés koronája
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bél szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bárcsak

határozószó
  • csak, vajha (régies), bár, bárha (választékos)

államrendőrség

főnév
  • államrendészet, állambiztonság, államvédelem

alaktan

főnév
  • morfológia (szaknyelvi), formatan (régies)

begörcsöl

ige
  • görcsöt kap, görcsbe rándul
  • (tájnyelvi): becsomóz, beköt

bimbó

főnév
  • virágkezdemény
  • (tájnyelvi): rügy, hajtás, sarj
  • mellbimbó, csecs

kerge

melléknév
  • megkergült, karga (tájnyelvi), kergeteges (tájnyelvi), megtekeredett, szédült, hibbant, dilinyós (bizalmas), esztelen, eszeveszett, bolond, féleszű, veszett, őrült
  • bolondos, hebehurgya, szeles, szeleburdi, kótyagos, bódult, kába, hóbortos, kelekótya, megfontolatlan

bodnár

főnév
  • hordókészítő, kádár, pintér (régies)

cekker

főnév
  • (bizalmas): szatyor, táska, bevásárlószatyor, bevásárlótáska

elmos

ige
  • elmosogat, leöblít, letakarít
  • (víz): elsodor
  • lemos, beáztat
  • (emlékképet): eltüntet, elhalványít, elfeledtet, elhomályosít

doppingszer

főnév
  • dopping, ajzószer, izgatószer, serkentő, stimuláns (szaknyelvi), koksz (szleng)

beleavatkozik

ige
  • beleszól, beleártja magát, belefolyik, belekontárkodik, beleüti az orrát, belebeszél, beletenyerel (bizalmas), belenyálaz (szleng), belekotyol (tájnyelvi), belenyikkan (tájnyelvi), belebocsátkozik (régies), beleelegyedik (régies)
  • közbelép, közbeavatkozik, közbeszól, interveniál (szaknyelvi)

bankó

főnév
  • papírpénz, bankjegy, papirospénz (régies), banklevél (régies), banknóta (régies), bankcédula (régies), bankócédula (régies), bankbilét (régies), pénzjegy (régies)
  • (régies): bot, bunkó

beszerző

főnév
  • vásárló, vevő, anyagbeszerző, sáfár (régies)

díszlik

ige
  • díszeleg, ékeskedik, pompázik, virít
  • éktelenkedik (pejoratív)
  • (tájnyelvi): divatos, dívik, szokásban van

beleütközik

ige
  • nekiütközik, összeütközik, nekimegy, belefut, belerohan
  • belebotlik, találkozik, összetalálkozik, összefut (valakivel), beleszalad (valakibe, valamibe)

alsóbbrendű

melléknév
  • alsórendű, alárendelt, al-
  • kezdetleges, primitív, szubaltern (idegen)
  • alacsonyrendű, alantas, alábbvaló, inferioris (régies)

bevág

ige
  • belevág, megvág, elvág, bemetsz, behasít, felhasít, bevagdal, bevagdos, felsebez
  • (ajtót): becsap, beránt, becsuk, betaszít, bezuppant (tájnyelvi)
  • bedob, behajít, becsap
  • (bevágja magát vmibe): beveti magát, beleveti magát
  • (ételt, italt): felfal, fal, zabál (szleng), habzsol, bekap, lehajt, lehajít, legurít (szleng), bedob (szleng), burkol (szleng)
  • (bizalmas): memorizál, emlékezetébe vés, betanul, megtanul, beverkliz (bizalmas), beszajkóz (bizalmas), bebifláz (bizalmas), beemléz (régies), benyal (szleng), beseggel (durva)
  • (eső): bever, beesik
  • (bizalmas): beüt, sikerül, jól sül el, virágzik, beválik
  • (szleng): berúg, beiszik (bizalmas), benyakal (bizalmas), beszeszel (bizalmas), bevedel, felönt a garatra, bepiál (szleng), betintázik (szleng), bekávézik (szleng)

domborít

ige
  • trébel (szaknyelvi), belenyom, prégel, kikalapál, dombormintáz
  • (szleng): büszkélkedik