elemi szinonimái

melléknév
  • egyszerű, alapfokú, alapvető, lényeges, alap-, elsődleges, kezdetleges, ősi, közvetlen, primer (szaknyelvi), primitív, könnyű, világos, érthető, nélkülözhetetlen, fontos, lényegbevágó, életbe vágó, mérvadó, fő, eminens
  • viharos, tomboló, elsöprő, leküzdhetetlen, megfékezhetetlen, elementáris, sodró, magával ragadó, súlyos

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bámul

ige
  • rámered, rámereszti a szemét, tátja a száját, rászegezi a szemét, mereszti a szemét, nagy szemeket mereszt, rajta felejti a szemét, legelteti a szemét, fixíroz (bizalmas), stíröl (szleng), gusztál (szleng), kukkol (szleng), skubizik (szleng), kocsányon lóg a szeme (bizalmas) Sz: néz, mint borjú az új kapura; három szemmel néz; úgy néz, mint a pápai béka a kocsonyában; néz, mint a sült compó; úgy néz, mint a bagoly; úgy néz, mint a lyukas zsompor
  • csodál, imád, rajong, felnéz (valakire), csügg (valakin), tisztel, becsül, nagyra tart
  • csodálkozik, meglepődik, álmélkodik, ámul, elhűl, értetlenkedik, elképed, megdöbben

elsötétül

ige
  • elsötétedik, besötétedik, besötétül, elfeketedik, elborul, beborul, elhomályosul, elködösül
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elemi szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egykettőre

határozószó
  • sebbel-lobbal, sebtében, sebtiben, rögvest, hamar, hamarjában, tüstént, azonnal, rögtön, haladéktalanul, üstöllést (tájnyelvi), hirtelen, gyorsan, ripsz-ropsz, íziben (tájnyelvi), ukmukfukk (bizalmas), mirniksz dirniksz (régies), késedelem nélkül, tétovázás nélkül, mindjárást (tájnyelvi), ájucvájra (tájnyelvi), egykettőben (tájnyelvi)

csintalan

melléknév
  • csintalankodó, pajkos, játékos, eleven, haszontalan, rakoncátlan, huncut, vásott, komisz, rossz, gézengúz, selma (régies), ármányozott (tájnyelvi), katlankulcsos (tájnyelvi) Sz: farkasgégén eresztett; nagyapja is ördög volt
  • pajkos, pajzán, kacér, szabados, kétértelmű, sikamlós, dévaj, pikáns

csatol

ige
  • (valamit valamihez): kapcsol, erősít, fűz, rögzít, illeszt, biggyeszt
  • mellékel, fűz, hozzáfűz, told, hozzátold, hozzáad, hozzátesz, inkludál (szaknyelvi)
  • annektál (szaknyelvi), bekebelez, elfoglal

bogár

főnév
  • (bizalmas): rovar
  • (tájnyelvi): légy
  • (tájnyelvi): méh
  • hóbort, mánia, rigolya, rögeszme, szeszély, vesszőparipa, dili, rapli (bizalmas), hepp (szleng)

elbeszélget

ige
  • eltársalog, elkonverzál (régies), eldiskurál, eldiétáz (tájnyelvi), eldödörög (tájnyelvi), szövegel (szleng), apacsol (szleng), eldumcsizik (bizalmas), eldumálgat (bizalmas), elcseveg, elcseverészik (bizalmas), elfecserészik (bizalmas), eltereferél (bizalmas), eltrécsel (bizalmas), eltraccsol (bizalmas), eletyepetyél (bizalmas), elbeszél, elfecseg, eltrafikál (régies)

élőkép

főnév
  • csoportkép, tabló, állókép

malaszt

főnév
  • (választékos): kegyelem, áldás, kegy, irgalom, szentség
  • (régies): áhítat

bebocsátás

főnév
  • bebocsáttatás, beengedés, beeresztés

balhé

főnév
  • (bizalmas): botrány, veszekedés, lárma, zűrzavar, felfordulás, vita, patália, kalamajka, ramazúri, cirkusz, zrí (szleng), verekedés, bunyó (szleng)
  • (szleng): baj, kellemetlenség, probléma, slamasztika
  • buli (bizalmas), mulatság, móka, csíny
  • bűntett, bűncselekmény
  • (szleng): hadgyakorlat

beleavatkozik

ige
  • beleszól, beleártja magát, belefolyik, belekontárkodik, beleüti az orrát, belebeszél, beletenyerel (bizalmas), belenyálaz (szleng), belekotyol (tájnyelvi), belenyikkan (tájnyelvi), belebocsátkozik (régies), beleelegyedik (régies)
  • közbelép, közbeavatkozik, közbeszól, interveniál (szaknyelvi)

elragad

ige
  • elvisz, ellop, elrabol, elhurcol, elvesz, magával visz, elvonszol, eltulajdonít, elsajátít (szaknyelvi), elidegenít (szaknyelvi), zsákmányol, harácsol, lop, megszerez, megkaparint, hatalmába kerít, rabul ejt, birtokba vesz, eloroz (régies), eltiedel (tájnyelvi)
  • magával ragad, elvarázsol, megigéz, lebilincsel, elkápráztat, elszédít (bizalmas), megnyer, megbabonáz, elbűvöl, leköt, gyönyörködtet, lenyűgöz, foglyul ejt

éreztet

ige
  • érzékeltet, kifejez, észrevétet (valakivel), tudtára ad, sejtet, szuggerál

gombozik

ige
  • gombfocizik

feltápászkodik, fölt

ige
  • felkel, felkászálódik (bizalmas), felcsámpászkodik (régies), felkászmárog (tájnyelvi), felkecmerkedik (tájnyelvi), lábra kel (régies)

elenyészik

ige
  • eltűnik, megszűnik, megsemmisül, szertefoszlik, véget ér, elsorvad, elvész, tovatűnik, elhamvad, elpárolog, elbomlik, elhal, elfogy, semmivé válik, elnyeklik (tájnyelvi)
  • elmúlik, elpusztul
  • elhalványul, elhomályosul, elmosódik, megfakul
  • (vmivel összehasonlítva): elül (tájnyelvi), eltörpül

egyetemleges

melléknév
  • egyetemes, általános, univerzális, generális, átfogó, teljes, összes, egész, kiterjedt, világméretű, széles körű, messzeható, sokrétű, totális, ökumenikus, enciklopédikus

ellennyugta

főnév
  • bizonylat, nyugta, számla, belég (bizalmas)

félreért

ige
  • rosszul ért, elért, félrehall, eltájolja magát (szleng) Sz: amit tövén kellene fogni, hegyén fogja
  • félremagyaráz, félreismer

elfűrészel

ige
  • elmetsz, elvág, szétfűrészel, kettéfűrészel
  • (bizalmas): elgáncsol, megakadályoz, fölrúg, meghiúsít, megfúr (bizalmas), elnyír, keresztbe tesz (valakinek) (bizalmas)

csomópont

főnév
  • gócpont, központ, útkereszteződés, kereszteződés, találkozási hely, elágazás (úté), metszéspont

elnevel

ige
  • félrevonul, elkényeztet, elkapat

felszíni

melléknév
  • föld feletti, talajszint feletti, felületi
  • sekély, kinti, külső