csillogó szinonimái

melléknév
  • ragyogó, csillámló, fényes, fénylő, fényteljes (régies), szikrázó, sziporkázó, tündöklő, tündökletes, sugárzó, vakító, parázs (választékos)
  • vonzó, csábító, briliáns, kápráztató, káprázatos, kiváló, nagyszerű, remek, pazar, tündökletes, fényűző, pompás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kötelességtudás

főnév
  • kötelességérzet, felelősség

elárvul

ige
  • árván marad, árvaságra jut, árvahodik (tájnyelvi), megárvalodik (tájnyelvi)
  • elgyámoltalanodik, elszontyolodik, elcsügged, elanyátlanodik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csillogó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csábító I.

melléknév
  • csalogató, édesgető, hívogató, megnyerő, igéző, bűbájos, kecsegtető, vonzó, elragadó, kísértő, ingerlő, kívánatos, démoni (választékos), szexi, csábos, csába (régies)
  • étvágygerjesztő, ínycsiklandozó

betintázik

ige
  • (szleng): berúg, beiszik (bizalmas), lerészegedik, leittasul, beitalozik, becsíp, feltankol (szleng), leissza magát, felönt a garatra, benyakal (bizalmas), beállít (bizalmas), leszopja magát (bizalmas), beszeszel (bizalmas), beszív (bizalmas), beitókál, betütükél (tájnyelvi), becsodálkozik (tájnyelvi), becsiccsent (bizalmas), bepityókázik (bizalmas), bekávézik (szleng), bepiál (szleng), betörülközik (szleng), benyal (szleng), beseggel (durva), bekáfol (szleng), megmámorosodik, van egy kis nyomása, illuminálódik (választékos), megszomorodik (tájnyelvi)

benyomás

főnév
  • hatás, élmény, érzés, érzet, kép, tapasztalat, impresszió

átment

ige
  • átmenekít, átsegít, megment, megőriz

csendestárs

főnév
  • kültag, stiller-co (idegen), üzletfél, üzlettárs

díszpéldány

főnév
  • díszkiadás
  • (pejoratív): jómadár, díszpinty, mákvirág, jópipa, díszvirág, jó vég, jobb vég, jó firma

közösség

főnév
  • csoport, csapat, együttes, társaság, köz (tájnyelvi), kollektíva, gárda, kommuna (idegen), szekta, falanszter (régies), kommunitás (idegen), szövetség, testület, társulás, egyesülés, szövetkezet, társulat, egylet, kör, klub, céh, liga, unió, gyülekezet
  • egyezés, azonosság
  • rokonszenv, vonzalom, együttérzés, részvét, szánalom

aláaknáz

ige
  • aknásít
  • aláás, gyengít, bomlaszt, tönkretesz, feldúl, felforgat, veszélyeztet

ágrólszakadt

melléknév
  • szegény, nincstelen, ínséges, szűkölködő, nyomorult, nyomorgó, koldus, csóró, földhözragadt, rongyos, toprongyos, égaljai (tájnyelvi), kócipor (tájnyelvi), jöttment, hasztalan, hazátlan, sehonnai

államrendőrség

főnév
  • államrendészet, állambiztonság, államvédelem

dördül

ige
  • durran, dörren, robban, csattan, detonál, pukkan, elsül (fegyver), dörög

elbizakodott

melléknév
  • önhitt, magahitt (régies), öntelt, önelégült, hetyke, beképzelt, büszke, kevély, dölyfös, gőgös, fennhéjázó, felfuvalkodott, arrogáns, fontoskodó, pökhendi, pöffeszkedő, nagyképű, nagy a mellénye, rátarti, hányaveti, biggyedt (tájnyelvi), nyegle

fellebbezés, föllebb

főnév
  • folyamodvány, folyamodás, rekurzus (idegen), panasztétel, panasz, fellebbvitel, apelláció (régies), apelláta (régies), jogorvoslat

emléktárgy

főnév
  • emlék, szuvenír, ereklye, relikvia
  • trófea

csintalan

melléknév
  • csintalankodó, pajkos, játékos, eleven, haszontalan, rakoncátlan, huncut, vásott, komisz, rossz, gézengúz, selma (régies), ármányozott (tájnyelvi), katlankulcsos (tájnyelvi) Sz: farkasgégén eresztett; nagyapja is ördög volt
  • pajkos, pajzán, kacér, szabados, kétértelmű, sikamlós, dévaj, pikáns

civilizált

melléknév
  • kulturált, kiművelt, művelt, pallérozott, csiszolt, kifinomult, kifinomodott

delfin

főnév
  • kikötő-cölöpgúla (szaknyelvi)
  • disznóhal (régies)

elvigyorodik

ige
  • elmosolyodik, fülig szalad a szája

csoportkép

főnév
  • élőkép, némakép
  • csoportfénykép, tabló

bezzeg

határozószó
  • annál inkább, pedig, persze
  • igazán, tényleg, bizony

diákkor

főnév
  • tanulókor, diákévek, tanulóévek, diákság, egyetemi évek

emésztődik

ige
  • emészti magát, bánkódik, aggodalmaskodik, rágódik, gyötrődik, eped (régies), őrlődik, eszi magát, aggódik, nyugtalankodik, sorvad, ételődik (tájnyelvi), evődik (tájnyelvi)