egyidős szinonimái

melléknév
  • egykorú, azonos korú, kortárs, egyívású, egykorbeli (tájnyelvi), egykeletű (tájnyelvi), egybeli (tájnyelvi), egyját (tájnyelvi), egykorács (tájnyelvi), egykorású (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

becsületes

melléknév
  • megbízható, tisztességes, erkölcsös, erényes, derék, jóravaló, jellemes, gerinces, karakteres, talpig ember, megvesztegethetetlen, tisztakezű, morális, igaz, feddhetetlen, egyenes, egyenes lelkű, őszinte szívű, rendes, korrekt, gáncstalan, frankó (szleng), kóser (szleng)
  • lelkiismeretes, kötelességtudó
  • szabályszerű, szabályos, sportszerű, fair (idegen)
  • rendes, megfelelő, kielégítő
  • (tájnyelvi): nagy, jókora, derekas, istenes (bizalmas)

porlasztó

főnév
  • karburátor (idegen), gázosító
  • fúvófej, szórófej, pulverizátor (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyidős szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dragonyos

főnév
  • könnyűlovas, kurtályos (régies)
  • debella

csábító I.

melléknév
  • csalogató, édesgető, hívogató, megnyerő, igéző, bűbájos, kecsegtető, vonzó, elragadó, kísértő, ingerlő, kívánatos, démoni (választékos), szexi, csábos, csába (régies)
  • étvágygerjesztő, ínycsiklandozó

céloz

ige
  • megcéloz, célba vesz, irányoz, puskavégre fog, célol (tájnyelvi)
  • kitűz
  • utal, célzást tesz, megpendít, célozgat, sejtet, jelez, felvet, odavet, érzékeltet

betálal

ige
  • feltálal, felad, felszolgál, szervíroz

égő II.

főnév
  • villanyégő, villanykörte, körte, izzó, izzólámpa
  • égőfej

elismétel

ige
  • megismétel, utánamond, repetál (régies)

levő, lévő

melléknév
  • létező, található
  • való

autóbusz

főnév
  • busz, társasgépkocsi (szaknyelvi), kisbusz, mikrobusz, minibusz

áthajt

ige
  • átfordít, lapoz

bárcsak

határozószó
  • csak, vajha (régies), bár, bárha (választékos)

ellenség

főnév
  • ellen (régies, választékos)
  • ellenfél, rosszakaró, haragos, ellenlábas, ortályos (régies), dusmán (tájnyelvi) Sz: oly barátja, mint macska az egérnek; olyan barátja, mint farkas a báránynak; olyan barátja, mint eb a macskának; úgy vannak együtt, mint kutya a macskával

elválás

főnév
  • különválás, szétválás, hasadás, elkülönülés, elkülönzés (régies), szeparáció (idegen), szeparálódás
  • válás
  • elszakadás, búcsú, búcsúzás, búcsúzkodás, búcsúvétel

fülbemászó II.

főnév
  • fülbogár (régies)

felhagy, fölhagy

ige
  • abbahagy, félbehagy, félbeszakít, letesz (valamiről), eláll (valamitől), lemond, leszokik, megáll, leáll, kiugrik (bizalmas), kiszáll (szleng), felmond (tájnyelvi), fennhagy (tájnyelvi), felad, tartózkodik, megszüntet, megszakít, felfüggeszt, véget vet (valaminek), végez (valamivel), belehagy (tájnyelvi)

egykettőre

határozószó
  • sebbel-lobbal, sebtében, sebtiben, rögvest, hamar, hamarjában, tüstént, azonnal, rögtön, haladéktalanul, üstöllést (tájnyelvi), hirtelen, gyorsan, ripsz-ropsz, íziben (tájnyelvi), ukmukfukk (bizalmas), mirniksz dirniksz (régies), késedelem nélkül, tétovázás nélkül, mindjárást (tájnyelvi), ájucvájra (tájnyelvi), egykettőben (tájnyelvi)

dögvész

főnév
  • pestis, dög (tájnyelvi), döghalál, dögmirigy (régies), dögbaj, fene, dögkór
  • ragály, járvány

életfelfogás

főnév
  • életszemlélet, életelv, életfilozófia, világnézet, gondolkodásmód, életérzés (választékos), mentalitás

feléget, föléget

ige
  • felperzsel, feltüzel (valamit), felgyújt, lángba borít, földig éget, porig éget, elhamvaszt, elpusztít

ékezet

főnév
  • mellékjel, diakritikus jel (szaknyelvi), írásjel, vonás, vonal, vessző, pont, ékjel (régies), akcentus (régies), komma (régies)

császárgalóca

főnév
  • császárgomba, úrgomba

elhájasodik

ige
  • elhízik, pocakot ereszt, felszed (vhány kilót) (bizalmas)

felfújt, fölfújt I.

melléknév
  • felpuffadt, duzzadt, duzmadt (tájnyelvi), feldagadt, püffedt, felfúvódott, dobasz (tájnyelvi), dunda (tájnyelvi)
  • eltúlzott, felnagyított, túlméretezett, feltupírozott, túlhajtott
  • nagyhangú, bombasztikus, dagályos
  • felfuvalkodott, beképzelt, pöffeszkedő, gőgös, dölyfös, kivagyi, pökhendi