kopár szinonimái

melléknév
  • kietlen, sivár, puszta, üres, csupasz, kopasz, letarolt, fátlan, dísztelen, hímetlen (régies), zord
  • terméketlen, meddő, magtalan, gyümölcstelen, lakatlan, elhagyatott, barátságtalan

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

buzgó

melléknév
  • tettrekész, lelkes, lelkesült, szorgalmas, rajongó, elragadtatott, megittasult (választékos), tevékeny, agilis, fáradhatatlan, szívós, serény, aktív, szorgos, heves, odaadó, tüzes, vehemens, ügybuzgó, iparkodó, igyekvő, ambiciózus, stréber (bizalmas)
  • jámbor, istenes, áhítatos, ájtatos, hitbuzgó, vakbuzgó, bigott, fanatikus, elvakult
  • (szleng): homoszexuális, homokos (szleng), buzeráns (szleng), buzi (durva), buznyák (szleng), meleg (szleng), langyos (bizalmas)(bizalmas)

megérlelődik

ige
  • megérik, beérik
  • kifejlődik, kialakul, kiformálódik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kopár szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kivág

ige
  • kidönt, kifűrészel, kiás, kiszed
  • kinyír, kivagdos, kivagdal, kiszab, kinyisszant (tájnyelvi), kimetsz, kinyes, kiszakít, kihasít
  • (ruhát): dekoltál
  • kidob, kihajít, kilök, kiutasít, kiebrudal, eltávolít, kicsap, kipenderít, kipaterol (bizalmas), elbocsát, kirúg (bizalmas) Sz: kivágja, mint a huszonegyet
  • (valakiből valamit): kicsikar, kivasal

képzés

főnév
  • formálás, alakítás
  • oktatás, nevelés, tanítás
  • betanítás, idomítás, gyakorlat, edzés, tréning

kaució

főnév
  • óvadék, biztosíték, letét, zálog, jótállás, szavatolás, garancia

irányár

főnév
  • tájékoztató ár, hozzávetőleges ár

kombináció

főnév
  • összeállítás, összekapcsolás, csoportosítás, összetétel, társítás
  • keverék, elegy, mixtúra (bizalmas)
  • (sportban): összjáték, figura

közvetve

határozószó
  • kerülő úton, indirekte, közvetítéssel

telér

főnév
  • érctelep, telep, ércér, ér, érckőzet, réteg, véna (régies)

hígeszű

melléknév
  • hígvelejű, hebehurgya, ostoba, buta, zavart, szeleburdi, szeleverdi (tájnyelvi), könnyelmű, felelőtlen, széllelbélelt

hektoliter

főnév
  • hektó (bizalmas), hl

fals

melléknév
  • hamis, fülsértő
  • hamisított, átdolgozott, téves, rossz, helytelen, fonák, visszás, hibás, elhibázott, ál, talmi, valótlan, alaptalan, kitalált, koholt, hazug, költött

honorárium

főnév
  • tiszteletdíj, szerzői díj, díjazás, ellenszolgáltatás, jutalom, fellépti díj, gázsi (bizalmas)
  • fizetés, fizetség, járandóság, illetmény, javadalmazás, munkabér, munkadíj, kereset

kuruttyol

ige
  • vartyog, kunkog (tájnyelvi), brekeg, ümmög (tájnyelvi), kutykuruttyol (tájnyelvi), repeg (tájnyelvi)
  • fecseg, locsog, karattyol

lekottáz

ige
  • leír, notál (idegen)

álmosító

melléknév
  • unalmas, untató, egyhangú, monoton, szürke, színtelen, eseménytelen, érdektelen, szellemtelen, fakó
  • altató, kábító, bódító, narkotizáló (szaknyelvi)

mocsár

főnév
  • fertő (régies), posvány, ingovány, láp, állóvíz, hany (tájnyelvi), posványhely (tájnyelvi), morotvás, semlyékes, zsombék
  • (régies): pocsolya, pocsalék (tájnyelvi), pocsaj (tájnyelvi)
  • züllöttség, romlottság, szenny, fertő

meggyőződéses

melléknév
  • tudatos, hűséges, megbízható, elkötelezett

kopó

főnév
  • vadászkutya, vadászeb, vizsla
  • véreb
  • rendőrkopó, detektív, nyomozó, fogdmeg, rendőr, hekus (szleng)

kitesz

ige
  • kihelyez, kirak, letesz, kipakol, kirámol
  • kifüggeszt, kiakaszt, kitűz, kiállít
  • eltávolít, elbocsát, kidob, kitessékel, ajtót mutat (valakinek), kiküld, kiutasít, kitilt, kihajít, kivág, kilódít, kiver, kirak, kicsap, kirúg, meneszt, kiadja az útját, (állásától) megfoszt, kiebrudal, kipenderít, (hivatalából) elmozdít, felmond
  • kilakoltat
  • feltesz, felrak, feltüntet
  • (írásjelet): odaír, kiír, feltesz, felrak, feltüntet
  • alávet, kiszolgáltat (valaminek)
  • megvan, rúg (valamennyire), felmegy (valamennyire), felér (valamivel), egyenértékű, egyenlő, annyi mint, azonos, megfelel

kövérkés

melléknév
  • telt, molett, gömbölyded, telt idomú, párnás, dundi, duci (bizalmas), pufi (bizalmas), pufók (bizalmas)

megerősít

ige
  • megszilárdít, izmosít, megedz, keményít, acéloz
  • merevít, odaerősít, erősít, megtámogat, rögzít
  • alátámaszt, kidúcol
  • elpalánkol, elsáncol, erődít, biztosít, fedez
  • felfegyverez
  • buzdít, biztat, serkent, ösztönöz
  • felvértez
  • (szaknyelvi): kiegészít
  • bizonyossá tesz, tanúsít, hitelesít
  • jóváhagy, szentesít, konszolidál (idegen), approbál (idegen), helybenhagy, engedélyez, láttamoz, törvényesít, törvényerőre emel, becikkelyez, ratifikál (idegen), fixál, véglegesít
  • hangoztat, hangsúlyoz

kotkodácsol

ige
  • kotkodál, kotkodákol, kárál, kotyog, tikácsol (tájnyelvi)

keret

főnév
  • ráma, foglalat, foglalvány, tok
  • szegély, vonal
  • háttér, környezet, körítés, miliő, atmoszféra, aura (idegen), kör
  • helyzet, körülmény
  • kerettörténet
  • létszám
  • állomány, káder
  • fedezet, összeg, pénzösszeg
  • korlát
  • kötöttség

közérthető

melléknév
  • világos, felfogható, érthető

meggondol

ige
  • megfontol, fontolóra vesz, felfontol (tájnyelvi), átgondol, mérlegre vet, mérlegel, latolgat, megrág (bizalmas), meghány-vet, konsziderál (idegen), kontemplál (régies), ruminál (idegen), feltökél (tájnyelvi)
  • (elhatározást): megváltoztat, megmásít, visszavon(valamihez)(valami mellett)