gondtalan szinonimái

melléknév
  • derűs, derült, nyugodt, vidám, könnyű, boldog, szerencsés, elégedett, könnyed, derűlátó, víg Sz: él, mint Marci Hevesen; úgy él, mint az égi madár; él, mint madár az ágon
  • nyugalmas, békés, csendes, zavartalan, aggálytalan

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

középnagyságú

melléknév
  • közepes, középméretű

boglyas

melléknév
  • borzas, fésületlen, gubancos, kócos, bozontos, torzonborz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gondtalan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

füstös I.

melléknév
  • füstfogta, füstszínű
  • összefüstölt, kormos, kojtos (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): szennyes, piszkos, szurtos

felnagyít, fölnagyít

ige
  • kinagyít, nagyobbít, megnövel
  • túloz, eltúloz, felfúj (bizalmas), nagyít, túlhangsúlyoz, sarkít, torzít, felduzzaszt, megnöveszt, túljátszik, kiszínez, tupíroz, felerőltet (régies)

felettes, fölöttes I.

melléknév
  • irányító, fölérendelt, fő-, vezető

érdekelt

melléknév, főnév
  • érintett, részjogosult, részes, résztvevő

gépkocsi

főnév
  • gépjármű, személyautó, személygépkocsi, autó, automobil (régies), kocsi, járgány (bizalmas), tragacs (szleng), csotrogány (szleng), katicabogár (szleng), pléhláda (szleng), pléhkaszni (szleng), szappandoboz (szleng)

hajkurász

ige
  • kerget, hajszol, hajhász, zavar, üldöz, űz, szaladgál (valaki után)

összeragaszt

ige
  • összetapaszt, összeenyvez
  • vulkanizál

elítélt

főnév
  • rab, fogoly, fegyenc, őrizetes (szaknyelvi), sittes (szleng), cinkelt (szleng)
  • halálra ítélt

élettörténet

főnév
  • életrajz, emlékirat, életregény (szaknyelvi), biográfia (szaknyelvi), életírás (régies), memoár (választékos), emlékirat (választékos), curriculum vitae (választékos)

belelő

ige
  • beleereszt, beledurrant, beledurrogtat (tájnyelvi), golyót repít (valakibe, valamibe)
  • (fájdalom) (tájnyelvi): belenyilallik, beleáll

elnyom

ige
  • szétnyom, agyonnyom
  • kizsákmányol, leigáz, nyomorgat, sanyargat, zsarnokoskodik (valakin), hatalmaskodik (valakin), basáskodik (valakin)
  • elfojt, elsimít, (felkelést) vérbe fojt
  • (hangot, fényt, szagot): elnyel

hallatlan I.

melléknév
  • rendkívüli, hihetetlen, szokatlan, elképesztő, példátlan, meglepő, szenzációs (bizalmas), páratlan, szörnyű, rettenetes, borzasztó, hajmeresztő, égbekiáltó, észbontó
  • érthetetlen, felfoghatatlan, váratlan, elkerülhetetlen

helyfoglalás

főnév
  • jegyrendelés, rezerválás, rezerváció, bukkolás
  • szobafoglalás, szobarendelés, szállásfoglalás

kétéltű II.

főnév
  • amfíbia (szaknyelvi)

istenes

melléknév
  • jámbor, buzgó, ájtatos, istenhívő, istenfélő, istennek tetsző, vallásos, szent életű, szentes
  • tűrhető, elfogadható, elviselhető

gordonkázik

főnév
  • csellózik

függöny

főnév
  • kárpit, firhang (bizalmas), drapéria
  • (színházi) kortina (szaknyelvi), előfüggöny

gyönyörűség

főnév
  • élvezet, öröm, kedvtelés, szórakozás, mulatság, passzió (bizalmas), gyengéje (valakinek)
  • boldogság, lelkesültség, elragadtatás, mennyország, éden, mámor, eufória, gyönyör, delícia (régies)

irányár

főnév
  • tájékoztató ár, hozzávetőleges ár

gúnár

főnév
  • hím lúd, gunci (tájnyelvi), gácsér (tájnyelvi)

felrobban, fölrobban

ige
  • szétrobban, szétpattan, levegőbe röpül, kirobban, szétpukkad, detonál, explodál
  • elpusztul, megsemmisül
  • kirobban, dühbe gurul, haragra gerjed, indulatba jön, elveszti türelmét, elveszti az önuralmát, kitör, felfortyan, heveskedik, begurul (szleng), bepöccen (szleng), begőzöl (szleng), felforr az agyvize (szleng), eldurran az agya (szleng), felmegy a pumpája (szleng), ellő (tájnyelvi)

habozik

ige
  • tétovázik, ingadozik, tanakodik, tűnődik, bizonytalankodik, tipródik, spekulál, vacillál (bizalmas), hezitál Sz: két közben van; nincs lelkének hova lenni; sehogy se jut dűlőre

ismerős

melléknév
  • megszokott, szokásos, otthonos, ismert
  • baráti
  • (valamiben): hozzáértő, jártas, verzátus