felvásárol, fölvásár szinonimái

ige
  • megvesz, megvásárol, összevásárol

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

foghíjas

melléknév
  • fogatlan
  • hiányos, hézagos

fregoli

főnév
  • ruhaszárító
  • átváltozó művész
  • (jelzőként): kifordítható (kabát)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felvásárol, fölvásár szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felkel, fölkel

ige
  • felébred
  • felpattan, feláll, felemelkedik, kiegyenesedik, feltápászkodik, felül, talpra áll, feltámbászkodik (régies)
  • (ágyból) kikel, kiugrik
  • (nap, hold): előtűnik, feljön, megjelenik, feltámad, kiemelkedik, látható lesz, felbukkan, előbukkan, feltetszik (régies), csirkázik (tájnyelvi), felbuggyan (tájnyelvi)
  • fellázad, harcot kezd, fegyvert ragad, zendül, szembeszáll, ellenszegül, felül (régies)

építőkocka

főnév
  • játékkocka, építőkő

elvegyül

ige
  • elkeveredik, összekeveredik, beolvad, elelegyedik (tájnyelvi), összevegyül, belevegyül (valamibe), belevész, felszívódik (szleng)

élettörténet

főnév
  • életrajz, emlékirat, életregény (szaknyelvi), biográfia (szaknyelvi), életírás (régies), memoár (választékos), emlékirat (választékos), curriculum vitae (választékos)

felsőbbség, fölsőbbs

főnév
  • vezetőség, főnökség, elöljáróság, felettes hatóság, országos főhatóság, feljebbjáró, elöljáró, uralom, hatalom, főhatalom (régies), felügyelet, ellenőrzés, kormányzás, irányítás, igazgatás, befolyás, tekintély, auktoritás (idegen)
  • fennhéjázás, gőg, büszkeség, önteltség, hivalkodás, kérkedés, dölyf, önhittség, beképzeltség, magabiztosság, elbizakodottság, presztízs (idegen)

földelés

főnév
  • betemetés, betakarás, elásás
  • (szaknyelvi): földdel összekötés, szigetelés

novella

főnév
  • elbeszélés, történet, sztori (bizalmas), beszély (régies)
  • (szaknyelvi): póttörvény, törvényzáradék

diftéria

főnév
  • difteritisz (szaknyelvi), krupp (szaknyelvi), torokgyík, toroklob (szaknyelvi), gusa (tájnyelvi), torokpenész (tájnyelvi)

december

főnév
  • karácsony hava, Bak hava (tájnyelvi), Karácsony hava (régies), télelő (régies), véghó (régies)

áramvonalas

melléknév
  • (szleng): elegáns, jó alakú, jó formájú

drasztikus

melléknév
  • erőszakos, kíméletlen, könyörtelen, irgalmatlan, kegyetlen, kérlelhetetlen, nyers, ellentmondást nem tűrő
  • durva, vaskos, trágár, obszcén

fúria

főnév
  • bosszúistennő, megéra (idegen), démon, boszorkány
  • hárpia, házisárkány, áspiskígyó
  • (régies): dühroham, felindulás

gurít

ige
  • görget, gördít, hengerít, henterget, hengerget, gurgat (tájnyelvi), hemperít (tájnyelvi)
  • (szleng): hazudik, füllent, tódít, etet (szleng), hamukál (szleng), hantál (szleng), hantázik (szleng), linkel (szleng), lódít
  • (szleng): udvarol

ítélőszék

főnév
  • törvényszék, bíróság, bírószék (régies), areopág (régies), semmitőszék (régies)

hétrét

határozószó
  • földig, mélyen

felhős

melléknév
  • borús, borongós, borult, ködös, homályos, szürke, felleges (régies), felhőkkel borított, sötét, nebulózus, tarjagos (régies), bogdályos (tájnyelvi)
  • komor, szomorú, bús, gondterhes, gondterhelt, gyászos

foglár

főnév
  • börtönőr, fogházőr, foglár, fogdmeg (régies), fegyőr, profosz (régies), kulcsár (régies), tömlöctartó (régies), porkoláb (régies), poroszló (régies), börtönész (tájnyelvi), smasszer (szleng), cikler (szleng), varjú (szleng), bakter (szleng)

hektoliter

főnév
  • hektó (bizalmas), hl

férfinadrág

főnév
  • pantalló, hosszúnadrág

érettségizik

ige
  • maturál (régies), érik (bizalmas)

fordított

melléknév
  • visszás, fonák, ferde
  • ellentétes
  • inverz (szaknyelvi), reciprok (szaknyelvi)

hernyó

főnév
  • lárva, féreg, pondró, kukac, papmacska (bizalmas), csima (tájnyelvi), giliszta
  • (szleng): heroin, hercsi (szleng), nyalóka (szleng), nyalesz (szleng), cukor (szleng)
  • (jelzőként): gerinctelen, csúszó-mászó, tetű, tetűláda (szleng), mocsok, szemét, gané, patkány, rohadék (durva)