önműködő szinonimái

melléknév
  • automata, automatikus, gombnyomásos (bizalmas), mechanikus

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kettős I.

melléknév
  • kettes, kétszeres, kételemű, páros, dupla, duplex (szaknyelvi), duplikált (idegen), duális (szaknyelvi), kétcélú, iker, kettőzött, kéttagú, alternatív (idegen), bináris (szaknyelvi), biner (idegen)
  • kétféle, kétrétű

gyalogjáró

főnév
  • gyalogos, járókelő, pedintér (régies)
  • járda, gyalogjárda, flaszter, palló, gyalogkő, járópálya (régies), járdony (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a önműködő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

olvasztár

főnév
  • olvasztómunkás, kohász, öntő, martinász

műbíráló

főnév
  • kritikus, műkritikus, recenzens (szaknyelvi), bíráló, műértő, műítész (régies)

mordul

ige
  • rámordul, rászól, ráförmed
  • (állat): morrint (tájnyelvi), kaffant, kaffogat (tájnyelvi)

megrendszabályoz

ige
  • megfegyelmez, szabályoz, megreguláz
  • (bizalmas): megfékez, zaboláz, rendbe szed, ráncba szed, megfincoltat (tájnyelvi), megnyaggat (tájnyelvi)

otthontalan

melléknév, főnév
  • hontalan, hazátlan, földönfutó, hajléktalan, bujdosó, vándor, kóborló, lézengő

parancsoló

melléknév
  • kemény, erélyes, határozott, ellentmondást nem tűrő, diktatórikus, zsarnoki, erőszakos
  • (régies): felszólító (mód)

makacs

melléknév
  • konok, csökönyös, makrancos, dacos, akaratos, akarnok, vasakaratú, nyakas, önfejű, fafejű, vasfejű, kőfejű, betonfejű (szleng), bükkfejes (tájnyelvi), keményfejű, keménynyakú, vastagnyakú, kutyahitű (tájnyelvi), fúrtagyú (régies), fúrtfejű (régies), megingathatatlan, tántoríthatatlan, hajthatatlan, hajlíthatatlan, rendíthetetlen, hajlatlan (régies), bakafántos (tájnyelvi), megátalkodott, megrögzött, javíthatatlan, kérlelhetetlen, ellenálló, csökött Sz: a nemakarom bántja; acél a feje, vasalt a nyaka; akár a lóval imádkozzál, akár evvel beszélj; az Istennek sem hajtja meg a fejét; csökönyös, mint a szamár; csomó van a fültövénél; farhámba ült; farkasgégén eresztett; feltette a fejét, nem hajol; hab ellen úszik; helyéből egy szikrát sem mozdul; igen köti az ebet a karóhoz; jó kiállhatója van; kemény a feje bőre; kemény a nyaka; kutyahumor van benne; makacs, mint az öszvér; még a pisze se parancsol neki; megátalkodott, mint a tokmányba szorult kaszakő; megköti magát, mint a német ló; nagy benne az akarat, mint a rossz lóban; nagy benne az akarat, mint a vénleányban; nem akar kötélnek állni; nem enged a negyvennyolcból; nyakas apa fejes fia; nyakas, mint az acél; nyakas, mint a bivaly; tapodásnyira sem lehet vele elmenni; vas a feje; vastagnyakú kálomista

lőcsláb

főnév
  • ó-láb, karikaláb, görbe láb

kém

főnév
  • besúgó, spicli (bizalmas), spion, hírszerző, titkos ügynök, ügynök, ágens (régies), felderítő, beépített ember, tégla (bizalmas)

mecset

főnév
  • dzsámi, templom (mohamedán)

pasztell I.

melléknév
  • világos, finom, visszafogott
  • tompa, fakó, kifakult

pótkocsi

főnév
  • utánfutó
  • oldalkocsi

elszorul

ige
  • összeszorul, összehúzódik, elfullad

szelindek

főnév
  • mészároskutya (régies), cilindök (tájnyelvi), cilinderkutya (tájnyelvi), molosszusz (idegen)

rühell

ige
  • restell, szégyell, derogál (valakinek)
  • (szleng): utál

öntő

főnév
  • martinász, öntőmunkás, olvasztár, fémöntő
  • öntőműhely, öntöde

oldalt

határozószó
  • féloldalt, oldalvást, félre

ösztövér

melléknév
  • (tájnyelvi): sovány, szikár, csontos, nyurga, vékony, vékonydongájú, vékonypénzű (régies), girhes (pejoratív), cingár, vézna, keszeg (bizalmas), csont és bőr, ványadt
  • sovány, terméketlen, kopár, sivár, meddő
  • szegényes, szűkös, vérszegény, vértelen

rovatvezető

főnév
  • szerkesztő
  • műsorvezető

ősi

melléknév
  • ős, archaikus, prehisztorikus (szaknyelvi), elődi (régies), törzsökös, primitív, patriarkális, antik, klasszikus, elemi, tősgyökeres, tőrőlmetszett
  • régi, ősrégi, avítt, őskori, évszázados, évezredes, ezredéves, régimódi, ódon, ásatag, történelem előtti, vízözön előtti
  • egykori, hajdani, néhai, korai, régmúlt
  • kezdeti, eredeti, originális, előbbeni (régies), hajdankori, őseredeti, primer (szaknyelvi), primordiális (idegen)(szaknyelvi)

nagyban

határozószó
  • javában, erősen
  • nagymértékben, nagy mennyiségben, nagy tételben

pamlag

főnév
  • dívány, heverő, kerevet, szófa (régies), rekamié, nyoszolya (régies), ágy, párnaszék (régies), kanapé

ruhafogas

főnév
  • ruhaakasztó, ruhakampó, fogas