öntő szinonimái

főnév
  • martinász, öntőmunkás, olvasztár, fémöntő
  • öntőműhely, öntöde

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tenyeres-talpas

melléknév
  • testes, vaskos, trabális, drabális, tagbaszakadt, behemót, dajna (bizalmas), robusztus, markos (tájnyelvi), debella, repedtsarkú (durva), esetlen, íztagos (régies)

buta

melléknév
  • képtelen, értelmetlen
  • (tájnyelvi): életlen, tompa
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a öntő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

omladozik

ige
  • töredezik, málladozik, mállik, porlik, morzsolódik, pusztul, düledezik, roskad, rogyadozik, tönkremegy

műhely

főnév
  • üzem, üzemegység, szerelőcsarnok, szerviz, gyár (régies), officina (régies), csereria (tájnyelvi)
  • műterem, atelier (idegen)
  • alkotóközösség, stúdió

morotva

főnév
  • holtág, holtmeder
  • (régies): semlyék (régies), ingovány, süppedék (régies), fertő (régies)

megrohamoz

ige
  • megostromol, megtámad, ráront, rajtaüt, lecsap, rácsap, rátör, nekitámad
  • megrohan, rárohan

óvatosság

főnév
  • körültekintés, megfontoltság, előrelátás, elővigyázatosság, elővigyázat, prekaució (idegen), providencia (idegen), vigyázat, éberség, kautéla (idegen), meggondoltság, őrködés, ügyelés, bizalmatlanság, gyanú
  • diszkréció (idegen)

parasztlázadás

főnév
  • parasztfelkelés, parasztháború

makulátlan

melléknév
  • tiszta, hótiszta, patyolattiszta, folttalan, hibátlan
  • feddhetetlen, becsületes, szeplőtlen (régies), ártatlan, erkölcsös, romlatlan, mocsoktalan, érintetlen, szűzies, gáncstalan, kifogástalan, tökéletes

lőrés

főnév
  • ágyúlék, lövőrés (régies)

kéményseprő

főnév
  • kéménykotró (tájnyelvi), kotró (tájnyelvi), füstfaragó (tájnyelvi)

meditál

ige
  • elmélyed, elmerül, szemlélődik
  • tűnődik, elmereng, mélázik, bölcselkedik, filozofál, elgondolkodik
  • töpreng, tanakodik, mérlegel, rágódik, tépelődik, latolgat, fontolgat, meghány-vet, morfondírozik, spekulál

pata

főnév
  • köröm (patás állaté), szaru, lóköröm
  • (szleng): láb, tappancs (bizalmas), futómű (szleng), küllő (szleng), alváz (szleng), mankó (szleng), virgács (szleng), léc (szleng), pipa (szleng), sonka (szleng), csülök (szleng)

pótszer

főnév
  • szurrogátum (idegen), pótanyag, pótlék

eltángál

ige
  • elver, megver, elagyabugyál, elpáhol, elnáspángol, elkalapál (bizalmas), elpüföl, elfenekel, elrak (bizalmas), eldönget, elcsépel (bizalmas), elnadrágol

szellet

főnév
  • szellő, fuvallat
  • lehelet, lélegzet, pára, szusz
  • (régies): szellem, lélek
  • sugallat, ihlet
  • szellentés

sajátos

melléknév
  • sajátságos, sajátszerű, jellegzetes, különös, extra, különleges, eredeti, egyedi, jellemző, egyéni, individuális, extravagáns, specifikus, speciális, karakterisztikus, szinguláris (szaknyelvi)

önvád

főnév
  • lelkiismeret-furdalás, lelkifurdalás, önmarcangolás, önkínzás, megbánás, töredelem (régies)

ollóz

ige
  • kivág
  • összevág, kompilál (idegen)
  • ellop, plagizál

ötvös

főnév
  • ezüstműves, aranyműves, vésnök

rózsás II.

főnév
  • rózsakertészet (tájnyelvi), rózsakert

őszintén

határozószó
  • igazán, szívből, kereken, kertelés nélkül, egyszerűen, egyenesen, nyíltan, magyarán, áperte (régies), feketén-fehéren, kerek perec

nagydolog

főnév
  • székelés, széklet, szükséglet, ürülék, fécesz (szaknyelvi), kaka (bizalmas), kaki (bizalmas), szar (durva), trutyi (szleng), trutymó (szleng)

páncélautó

főnév
  • páncélgépkocsi, páncélszekrény (szleng)

rusztikus

melléknév
  • paraszti, falusias
  • mesterkéletlen, egyszerű
  • otromba, faragatlan, durva