észbontó szinonimái
melléknév
- észvesztő, észveszejtő, lélegzetelállító
- hihetetlen, felháborító, hallatlan
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
látcső
főnév
- távcső, messzelátó, gukker (bizalmas), kukker, kukucska (régies), látszer (régies), binokular (idegen), teleszkóp
enyészet
főnév
- elmúlás, pusztulás, romlás, feloszlás, felbomlás, rothadás, kihalás, halál, vég, megsemmisülés
elbámul
ige
- elképed, elámul, bandzsalog (tájnyelvi), álmélkodik, ámul-bámul, elcsodálkozik, meglepődik
- bámészkodik, bambul, nézelődik
dekrétum
főnév
- kormányrendelet, határozat, rendelet, végzés, rendelés (tájnyelvi), dekréta (tájnyelvi), parancsolat (régies)
- (régies): okirat, oklevél, kinevezés
feldönt, földönt
ige
- eldönt, felborít, fellök, felfordít, felbillent, feltaszít, lábáról leüt, felöklel, eldűt (tájnyelvi)
- (durva): lefektet, teherbe ejt, felcsinál (durva), feldűt (tájnyelvi)
- meghiúsít, összezavar, összekuszál
mérkőzik
ige
- viaskodik, csatázik, megütközik, összecsap, verekedik, játszik, harcol, megvív
- küzd, versenyez
- vetélkedik, rivalizál (idegen), tusakodik
büszke
melléknév
- önérzetes, magabiztos, öntudatos, magabízó (választékos)
- (valakire, valamire): nagyra van (valamivel), dagad a büszkeségtől
- kevély, gőgös, dölyfös, rátarti, rátartós (tájnyelvi), hetyke, kivagyi, fennhéjázó, felfuvalkodott, pökhendi, karót nyelt, nyársat nyelt, arrogáns, hencegő, felvágós, elbizakodott, pöffeszkedő, nagymellű, hivalkodó, kérkedő, beképzelt, önelégült, önhitt, öntelt, fölényes, leereszkedő, nagyképű, páváskodó, elbízott, begyes (tájnyelvi), kitarti (tájnyelvi), gangos (tájnyelvi) Sz: a bíró kocsisa sem kevélyebb nála; feltartja az orrát, mint a zámolyi borjú; fenn hordja a fejét; fenn van a lován, létrát kell tenni melléje, hogy leszállhasson; kevély, mint a kanpáva; kevély, mint a pulykakakas; nagy mellel van; neki a bíró is csak fitty; nem hajlik a dereka; rátartja magát, mint a mécs; úgy feszít, mint két malac egy zsákban
- (régies): délceg, nyalka, kényes (tájnyelvi)
- emelkedett, magasztos, méltóságteljes, fenséges, fejedelmi, uralkodói, fennkölt
- nagyratörő, nagyralátó
búbánat
főnév
- (választékos): bú (választékos), bánat, bánkódás, búslakodás, szomorúság, lesújtottság, szívfájdalom, búskomorság, mélabú, keserűség, keserv, kesergés, elkeseredés, rosszkedv, levertség
cukkol
ige
- (bizalmas): izgat, ingerel, mérgesít, idegesít, dühít, dühösít, bosszant, bőszít, frocliz (bizalmas), zabosít (bizalmas), felhúz (bizalmas), begurít (szleng), bepörget (bizalmas), begerjeszt (szleng), bepöccent (szleng), bezsongat (szleng), bepipásít (szleng), cikiz (szleng), cincál (tájnyelvi), heccel, élcelődik, hergel, gúnyol, évődik
felhasít, fölhasít
ige
- felvág, fölmetsz, feltép, fölrepeszt, felszakít, felsért, megvág, felaprít, felszabdal, felhasogat, felrepít (tájnyelvi), szívol (tájnyelvi), szivatol (tájnyelvi)
hígít
ige
- felereszt, vizez
- old
- (bort): hamisít, felvizez
- (pénzt): értéktelenít, lenyom, ront
- sekélyesít, felszínessé tesz, kevesbít, gyengít, tompít
gyengeelméjű
melléknév, főnév
- bolond, hibbant, agyalágyult, félkegyelmű, elmegyenge, beszámíthatatlan, féleszű, félcédulás, félnótás, fogyatékos, tökéletlen, ütődött (bizalmas), hígeszű (durva), hígvelejű, idióta, hülye, őrült, együgyű
- kretén (szaknyelvi), debilis (szaknyelvi), imbecillis (szaknyelvi)
eszközöl
ige
- szerét ejti, kivitelez, megtesz, megejt, végrehajt, véghezvisz, megvalósít, végbevisz, elvégez, foganatosít, perfektuál (idegen), effektuál (idegen), közreműködik, közbenjár (valakiért), létrehoz
fecskendez
ige
- kilövell, kinyom, spriccel, fröcsköl, permetez, ficskandoz (tájnyelvi), priccöl (tájnyelvi), pirincöl (tájnyelvi), csisszent (tájnyelvi)
- öntöz (régies), meghint (régies)
gügyög
ige
- gagyog, gőgicsél, dödög (tájnyelvi), gügyörög, gügyörészik, nyámmog, hebeg, rebeg, duruzsol, turbékol, mond
exkluzív
melléknév
- első osztályú, úri, arisztokratikus, elit, előkelő, elegáns, luxus, választékos
- válogatott, zárt, zártkörű, szűk körű
- kizárólagos, egyedüli, diszkrecionális (szaknyelvi), szuverén
feketézik
ige
- feketekávézik, kávézik
- üzérkedik, nyerészkedik, seftel (bizalmas), csencsel (szleng), kufárkodik (régies), kupeckedik (pejoratív)
- fusizik
- (tájnyelvi): feketéllik, sötétlik
gyász
főnév
- gyászolás, gyászolkodás (tájnyelvi)
- szomorúság, bánat, fájdalom, lesújtottság, keserűség, keserv, siratás, jajszó
- gyászruha, gyászöltözet
- gyászszalag
- gyászidő, gyászév