feldönt, földönt szinonimái

ige
  • eldönt, felborít, fellök, felfordít, felbillent, feltaszít, lábáról leüt, felöklel, eldűt (tájnyelvi)
  • (durva): lefektet, teherbe ejt, felcsinál (durva), feldűt (tájnyelvi)
  • meghiúsít, összezavar, összekuszál

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

élmunkás

főnév
  • sztahanovista (régies)

szerencsejáték

főnév
  • hazárdjáték, lottó, lutri (régies), tombola, sorsjáték, fogadás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a feldönt, földönt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

falánk

melléknév
  • mohó, torkos, éhes, nagyevő, nagyétkű, étkes, pákosztos (bizalmas), haspárti, haspók (bizalmas), gourmand (idegen), kajtár (tájnyelvi), ettes (tájnyelvi), kodé (tájnyelvi), mohos (tájnyelvi), habzsi (tájnyelvi), bőbélű, nagybelű, sáskabélű (tájnyelvi), bélpoklos, lóbelű (szleng), zabagép (szleng) Sz: a vasszöget is megeszi; a fogával ás magának vermet; álmában is bográcshoz ül; annyit eszik, mint egy ló; csak azt bánja, hogy mint az ökörnek, két gyomra nincs; csecsemő korában hat rágó dajkája volt; első és utolsó az asztalnál; farkas lakik a gyomrában; farkasétvágya van; feneketlen a gyomra, mint a szabó gyűszűje; ha jóllakott is, a szeme éhezik; kenyérrel hál az ágyban; két pofára eszik; ki nem veszik a kezéből a sódart; köpülővel tömi magába; lyukas a gyomra; maga fogával ássa a sírját; mindent bevesz a béle, mint a moslékos sajtár; mindent maga akar elnyelni, mint a farkas; mindig kásán, babon az esze; mintha kaptafára verték volna a gyomrát; nem rágja a falatot, csak nyeli; ördög van a begyében; telhetetlen Mohamed; tepsi túrós lepény lyukas fogát tölti; zabál, mint a disznó(bizalmas)

előtér

főnév
  • bejárat, előszoba, előcsarnok, előterem (régies), tornác, terasz, veranda, hall, csarnok, foyer (idegen), kapuszín (régies), gádor (tájnyelvi), pitvar
  • peron

elmélyült

melléknév
  • mély, alapos, komoly, mélyreható

egzotikus

melléknév
  • tengerentúli, forró égövi, délszaki
  • furcsa, idegenszerű, különös, bizarr

fejleszt

ige
  • növeszt, kibocsát
  • (energiát): termel, létrehoz
  • bővít, gyarapít, fellendít, felvirágoztat, gazdagít, növel, épít
  • csiszol, finomít, palléroz (választékos), alakít
  • korszerűsít, modernizál, forradalmasít, beruház, előrevisz, erősít

fennhangon

határozószó
  • hangosan, hangos szóval, fennszóval (régies), fennen, felszóval (tájnyelvi), emelt hangon, hangoskodva, nagy hangon, torkaszakadtából

műalkotás

főnév
  • mű, alkotás, műremek, művészi alkotás, opus (választékos), műtárgy, kompozíció, kreáció, remekmű, remeklés (régies), mestermű, gyöngyszem

csillagőszirózsa

főnév
  • csillaggerebcsin, csillagvirág, kékcsillagfű, krisztusszem, virgiliusz-aszter

csattogás

főnév
  • kattogás, zakatolás, durrogás

alamizsnálkodik

ige
  • adakozik, jótékonykodik

csuromvizes

melléknév
  • bőrig ázott, csuromvíz, pacallá ázott, lucskos, facsaró víz (tájnyelvi), csavaró víz (tájnyelvi), csoroncsú (tájnyelvi) Sz: olyan, mint az ázott ürge

fiatal II.

főnév
  • ifjú, ifjonc, siheder, suhanc
  • bakfis

fúzió

főnév
  • társulás, egyesülés, összeolvadás, egybeolvadás

idilli, idillikus

melléknév
  • boldog, derűs, irigylésre méltó, békés, ártatlan, meghitt, intim, bájos

hangulat

főnév
  • kedv, kedély, kedélyállapot, lelkiállapot, hangoltság, diszpozíció (szaknyelvi)
  • jókedv, vidámság, spicc (bizalmas), eufória, egzaltáció (régies), felfokozottság
  • légkör, közvélemény, közhangulat

feledékeny

melléknév
  • rövid emlékezetű, tyúkeszű, gyenge emlékezőtehetségű, rövideszű, szórakozott, nemtörődöm, hanyag, figyelmetlen, szeleburdi, szenilis, hóvízeszű (tájnyelvi), szalajt az esze (tájnyelvi), vízfejű (tájnyelvi), feledős (tájnyelvi) Sz: nyúlfark az esze; megérdemli, hogy posztóba varrják a fejét; elkoptak az esze kerekei; hátul hordja az eszét, mint a szamár a kötényét; ritka szita az esze; lyukas a feje; minden kimegy a fejéből; minden kimegy az eszéből; hátul hordja az eszét

fagyoskodik

ige
  • fázik, vacog, didereg, cidrizik (bizalmas), fagylódik (tájnyelvi), fázlódik (tájnyelvi) Sz: majd megveszi az isten hidege

felrúg, fölrúg

ige
  • elgáncsol, feltaszít, belerúg
  • (szerződést): megszeg, felbont, megtagad, áthág

hallókészülék

főnév
  • hallásjavító, halláserősítő, hallócső (régies)

felhang

főnév
  • vékony hang, magas hang, fenhang (régies)
  • (régies): mellékzönge
  • palatális magánhangzó

elsimít

ige
  • lesimít, elegyenget, planíroz (régies), legyalul, lecsiszol, elegyenlít (tájnyelvi)
  • eltussol, szőnyeg alá söpör, eltakar, eltüntet, kozmetikáz, sminkel (pejoratív), elmismásol (bizalmas), elleplez, takargat, elken (pejoratív), elcsinál (bizalmas), elpalástol, agyonhallgat, elvakol (bizalmas), elsárifikál (tájnyelvi)
  • elrendez, rendbe hoz, megold, eligazít, nyugvópontra juttat, elintéz, helyreigazít, egyeztet, áthidal, kibékít, elboronál, elgereblyéz, összhangba hoz, helyrehoz, helyretesz

féltő

melléknév
  • aggódó, aggodalmas
  • óvó, vigyázó
  • (régies): becses, féltett

hanglejtés

főnév
  • intonáció (szaknyelvi), beszéddallam
  • hanghordozás, beszédmodor (régies)