hígít szinonimái

ige
  • felereszt, vizez
  • old
  • (bort): hamisít, felvizez
  • (pénzt): értéktelenít, lenyom, ront
  • sekélyesít, felszínessé tesz, kevesbít, gyengít, tompít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

helyzet

főnév
  • elhelyezkedés, konstelláció (régies), állás, fekvés, topográfia (szaknyelvi)
  • pozitúra, tartás, testtartás
  • szituáció, szitu (bizalmas), állapot, status quo, stádium, körülmény, tényállás, környülállás (tájnyelvi), ábra (szleng)
  • viszony, rang, státusz, pozíció, kondíció (szaknyelvi)

küzdelmes

melléknév
  • rögös, göröngyös, hányatott, viharos, megerőltető, viszontagságos, nehéz, strapás (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hígít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

havasi

melléknév
  • alpesi, alpi, bérci, hegyi

görcsöl

ige
  • (tájnyelvi): csomóz, köt
  • csikar, görcsözik (tájnyelvi)

generátor

főnév
  • áramfejlesztő, dinamó, átalakító

fényes

melléknév
  • tükörfényes, fénylő, világító, ragyogó, csillogó, csillámló, szikrázó, sziporkázó, tündöklő, vakító, égő (tekintet), parázs (választékos), fényteli (régies), fényteljes (régies), sugárzó, luminózus (régies) Sz: fényes, mint a nap
  • kifényesedett, tükrös (tájnyelvi), fényezett
  • kivilágított, fényben úszó, fényárban úszó, fényben fürdő
  • pompás, díszes, pazar, fényűző, luxuriózus (régies), káprázatos, kápráztató
  • kiváló, kitűnő, jeles, briliáns, remek, felséges, láttatos (régies)

henger

főnév
  • cilinder, hengerdob, dob, görgő, gurgula (régies)
  • tekercs, guriga

idilli, idillikus

melléknév
  • boldog, derűs, irigylésre méltó, békés, ártatlan, meghitt, intim, bájos

rákiált

ige
  • rákiabál, ráordít, ráförmed, ráripakodik, rárivall, ráreccsent (bizalmas), rádörrent, lehurrog, rárivaszkodik (régies)

fájás

főnév
  • fájdalom, nyilallás, szúrás, görcs, szenvedés, kín, sérés (régies)
  • (többes számban): vajúdás

esztendős

melléknév
  • éves, egyéves

csahol

ige
  • ugat, szűköl, vonít, kaffog, kaffant, vakkant, acsarog (tájnyelvi), acsarkodik, bankol (tájnyelvi), csaffog (tájnyelvi), csahít (tájnyelvi), csahog (tájnyelvi), csihog (tájnyelvi), csahorász (tájnyelvi), herreg (tájnyelvi), kerreg (tájnyelvi), vonítoz (tájnyelvi)
  • kiabál, lármázik, acsarkodik, acsarog (tájnyelvi), pofázik (durva)

fék

főnév
  • kötőfék, gyeplő, zabla, zabola (régies), ere (régies), kantár (régies)
  • keréksaru (régies)
  • korlát, gát, akadály, határ, visszahúzó erő
  • szigor, felügyelés, fegyelem, korlátozás

illatozik

ige
  • illatot áraszt, illata van, kellemes szagot terjeszt
  • (pejoratív): büdösít, bűzlik, büdös szagot áraszt

jegyváltás

főnév
  • (régies): eljegyzés, gyűrűváltás, kézfogó (régies), kendőváltás (régies)

könyörület

főnév
  • szánalom, részvét, együttérzés, sajnálat, szánakozás, könyör (régies)
  • kímélet, megbocsátás, bocsánat, bűnbocsánat, irgalom, irgalmasság, kegy, kegyelem, könyörületesség, szemhunyás (választékos), felmentés, feloldozás, elnézés, belátás, nagylelkűség, jóakarat, jótétemény, engedelem (régies), emberiesség

kiemelkedő

melléknév
  • előkelő, kiváló, kitűnő, kivételes, kimagasló, rendkívüli, eminens, jeles, emelkedett, páratlan, kiugró, különleges, nagyszerű, illusztris, figyelemre méltó, párját ritkító, jelentős, jelentékeny, számottevő, nevezetes, elsőrendű

hímez-hámoz

ige
  • kertel, köntörfalaz, elhomályosít, mellébeszél, csűri-csavarja a dolgot, ötöl-hatol, kibújik a válasz alól, hümmög-hámmog (tájnyelvi) Sz: kerülgeti, mint macska a forró kását
  • húzódozik, el-elmaradozik, kelletlenül csinál, hámfázik (tájnyelvi)

hatótávolság

főnév
  • hatósugár, hatókör, hatókörzet, akciórádiusz (idegen)

hős I.

főnév
  • vitéz, bajnok, dalia, levente (régies), lovag, hérosz
  • hősi halott
  • főszereplő, alak
  • (tájnyelvi): nőtlen férfi, legényember

kibékül

ige
  • összebékül, megbékül, kiengesztelődik, békejobbot nyújt Sz: elszívja a békepipát (valakivel); elássa a csatabárdot(bizalmas)
  • elfogad
  • összhangba kerül (valamivel), megnyugszik

híven

határozószó
  • kötelességtudóan, hűségesen, állhatatosan, hűen, őszintén, nyíltan, leplezetlenül

guta, gutaütés

főnév
  • agyvérzés, szélütés, szélhűdés, agyszélhűdés, apoplexia (szaknyelvi), gutaszele (tájnyelvi), pokolszél (tájnyelvi)

hűlés

főnév
  • megfázás, meghűlés, nátha, takonykór (tréfás)

kiegyensúlyozottság

főnév
  • harmónia, összhang
  • higgadtság, megfontoltság, meggondoltság, szilárdság, békesség
  • egyenletesség, folytonosság