gyengeelméjű szinonimái

melléknév, főnév
  • bolond, hibbant, agyalágyult, félkegyelmű, elmegyenge, beszámíthatatlan, féleszű, félcédulás, félnótás, fogyatékos, tökéletlen, ütődött (bizalmas), hígeszű (durva), hígvelejű, idióta, hülye, őrült, együgyű
  • kretén (szaknyelvi), debilis (szaknyelvi), imbecillis (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ország

főnév
  • állam
  • birodalom, regnum (régies), haza, hon
  • föld
  • korona, uralkodás, uralom
  • királyság

korszerű

melléknév
  • modern, mai, új, újszerű, divatos, időszerű, jelenkori, haladó, menő (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gyengeelméjű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gitározik

ige
  • penget

felvetődik, fölvetőd

ige
  • felszínre kerül, felszínre bukkan, felveszi magát (tájnyelvi)
  • felmerül, szóba kerül, szóba jön, előkerül, előjön, megemlítődik

felötlik, fölötlik

ige
  • eszébe villan, felvillan, felmerül, átsuhan, átvillan, feltámad, felböffen (tájnyelvi)
  • szembetűnik, szembeötlik, szembeszökik, kirí, szemet szúr

eszelős

melléknév
  • rögeszmés, monomániás (idegen), mániákus, babajkó (tájnyelvi), bolondikus (tájnyelvi), bogaras, hóbortos, hibbant, eszelőkös (tájnyelvi), ütődött (bizalmas), félcédulás, dilis, füves (régies), holdas (tájnyelvi), bolyókos (régies), elmebeteg, eszefordult (tájnyelvi), eszement, eszeficamodott, eszeveszett, bolond, háborodott, tébolyodott, őrült

gumó

főnév
  • dudorodás, csomó, gümő (tájnyelvi), kinövés, bütyök, dudor, daganat

hangulat

főnév
  • kedv, kedély, kedélyállapot, lelkiállapot, hangoltság, diszpozíció (szaknyelvi)
  • jókedv, vidámság, spicc (bizalmas), eufória, egzaltáció (régies), felfokozottság
  • légkör, közvélemény, közhangulat

papírízű

melléknév
  • ízetlen; se íze, se bűze; vacak
  • élettelen, kiagyalt, papírszagú, vérszegény

elnyűhetetlen

melléknév
  • erős, tartós, strapabíró (bizalmas), kopásálló, maradandó, időtálló, elpusztíthatatlan, örök érvényű, örökös

elköltözik

ige
  • elköltözködik, áttelepül, elhurcolkodik, elhordozkodik (tájnyelvi), elháromlik (régies), szállást vált (régies)
  • meghal, elhalálozik, eltávozik, elhuny, kiadja a lelkét, elszenderül, elmegy, elköltözik az élők sorából, jobblétre szenderül, elpihen, bekrepál (szleng), kinyúlik (szleng), felfordul (durva), elpatkol (durva), megdöglik (durva), kinyuvad (durva)

bestiális

melléknév
  • embertelen, durva, állatias, kegyetlen, brutális, vérszomjas

elsimul

ige
  • kisimul, lesimul
  • rendeződik, elrendeződik, kiküszöbölődik
  • (tájnyelvi): elcsúszik

has

főnév
  • altest, gyomor, belek, abdomen (szaknyelvi), venter (szaknyelvi), gaster (szaknyelvi), hara (szaknyelvi), pocak, poci (bizalmas), pucor (tájnyelvi), bendő (bizalmas), potroh (bizalmas), horpasz (bizalmas), hasi (bizalmas), dobasz (tájnyelvi), gömböc (tájnyelvi), degesz (tájnyelvi), brügő (tájnyelvi), gyakhesz (tájnyelvi)
  • (birtokszóként): belseje, belső része
  • ürege

hittan

főnév
  • hittudomány, teológia (szaknyelvi), vallástan, istentudomány (régies), istenészet (régies), dogmatika

kiemelkedő

melléknév
  • előkelő, kiváló, kitűnő, kivételes, kimagasló, rendkívüli, eminens, jeles, emelkedett, páratlan, kiugró, különleges, nagyszerű, illusztris, figyelemre méltó, párját ritkító, jelentős, jelentékeny, számottevő, nevezetes, elsőrendű

jelképez

ige
  • jelöl, jelent, megtestesít, megszemélyesít, szimbolizál, ábrázol, példáz, mutat

gyér

melléknév
  • ritka, ritkás, kopár, vigályos (tájnyelvi)
  • csekély, kisszámú, szórványos
  • helyenkénti
  • gyatra, gyenge, hanyatló, szűkös, elégtelen, kevés
  • halvány, halovány, tompa, pisla

gerezd

főnév
  • cikk, cikkely, csúcsa (tájnyelvi)
  • szelet, karéj, darab
  • szőlőfürt, biling (tájnyelvi)
  • (régies): rovátolás, barázdálás, völgyelés

hajrá II.

főnév
  • végküzdelem (választékos), finis (bizalmas), tűzoltómunka (bizalmas), erőfeszítés, hajrázás

járószék

főnév
  • tolószék, tolókocsi, kerekes szék
  • járóka

győzedelmes, győzelm

melléknév
  • győztes, diadalmas, sikeres, eredményes, nyertes, dicső, dicsőséges

fénysugár

főnév
  • fénykéve, fénycsóva, fénysáv, fénycsík
  • reménysugár

halmozódás

főnév
  • felgyülemlés, felszaporodás, tornyosulás, tezaurálás (szaknyelvi), akkumuláció (idegen)

jelenleg

határozószó
  • most, ma, manapság, e pillanatban, ez idő szerint, ezúttal, ilyenkor (régies)
  • egyelőre, pillanatnyilag, momentán (bizalmas)
  • átmenetileg