fesztáv szinonimái

főnév
  • fesztávolság, támaszköz (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elhunyt

főnév, melléknév
  • meghalt, halott, megboldogult (választékos), néhai (választékos), megdicsőült, elhalálozott, kiszenvedett, kimúlt

elnyomó

főnév
  • agresszor, zsarnok, diktátor, despota, egyeduralkodó, kényúr
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fesztáv szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felsegít, fölsegít

ige
  • talpra állít, felemel, felkarol, feltángál (tájnyelvi)
  • (régies): felsegélyez, megsegít
  • (ruhát): ráad

értelmez

ige
  • interpretál, magyaráz, megmagyaráz, megértet, kommentál, megvilágít, kifejt, tolmácsol, (Bibliát) exegetál (szaknyelvi), vesz (valaminek), felfog (valaminek)
  • meghatároz, definiál, leír

enyészet

főnév
  • elmúlás, pusztulás, romlás, feloszlás, felbomlás, rothadás, kihalás, halál, vég, megsemmisülés

elismétel

ige
  • megismétel, utánamond, repetál (régies)

fenn

határozószó
  • fent, felül, magasan, fennen (régies), magasban, odafent
  • előbb, előzőleg, korábban
  • ébren, felébredve, fölkelve
  • gyógyultan
  • (régies): hangosan, harsányan, fennhangon

fúzió

főnév
  • társulás, egyesülés, összeolvadás, egybeolvadás

nyirokmirigy

főnév
  • nyirokcsomó, lymphoglandula (szaknyelvi)

döbbent

melléknév
  • megdöbbent, megrendült, elképedt, ámuló, felháborodott

diétás

melléknév
  • (étrend): diétikus, kalóriaszegény, kímélő

árvaház

főnév
  • menhely, gyermekmenhely, gyermekotthon, csecsemőotthon, lelencház (régies)

égi

melléknév
  • mennyei, túlvilági, földöntúli, éteri, szeráfi, szerafikus, angyali, édeni, paradicsomi, isteni, testetlen, légies, finom, átszellemült, természetfeletti, emberfölötti, lelki, szellemi, magasabb rendű, felsőbb rendű, halhatatlan, szent
  • (választékos): magasztos, fenséges, magasröptű

gáncsol

ige
  • gáncsot vet, akadályoz, gátol, csánkál (tájnyelvi), kaszibál (tájnyelvi), beakaszt (szleng)
  • gáncsoskodik, akadékoskodik
  • kifogásol, helytelenít, inkriminál (idegen), hibáztat, rosszall, megró (választékos)

gyógynövény

főnév
  • gyógyfű, orvosi növény, burján (tájnyelvi)

jegyváltás

főnév
  • (régies): eljegyzés, gyűrűváltás, kézfogó (régies), kendőváltás (régies)

hittan

főnév
  • hittudomány, teológia (szaknyelvi), vallástan, istentudomány (régies), istenészet (régies), dogmatika

fiáker

főnév
  • bérkocsi, konflis

felragyog, fölragyog

ige
  • feltündöklik, felfénylik, kifényesedik, kigyúl, kisüt, fellobban, felvillan, felcsillan, megcsillan, kiraggyant (tájnyelvi)

fotós

főnév
  • fényképész, fényíró (régies), fotóművész
  • fotoriporter

hídverő II.

főnév
  • hidász, utász, hídvető

flekk

főnév
  • (szaknyelvi): hasáb, oldalnyi szöveg
  • (bizalmas): folt, takargatnivaló

este I.

határozószó
  • esténként, estefelé, estidőben, napnyugtakor, naplementekor, napszállatkor (régies), alkonyatkor, szürkületkor, esthajnalkor, napestekor (régies), estenden (régies), sötétedéskor, sötétedés után

frázis

főnév
  • szólam, közhely, klisé, szólásmód, sallang, banalitás, szóvirág, cikornya, sablon
  • (szaknyelvi): (zenei) mondat

hisztérikus

melléknév
  • (szaknyelvi): hisztériás (idegen), ingerlékeny, eszeveszett, eszelős, zaklatott, őrült, őrjöngő
  • tomboló, mániákus, felindult, felkorbácsolt