élettörténet szinonimái

főnév
  • életrajz, emlékirat, életregény (szaknyelvi), biográfia (szaknyelvi), életírás (régies), memoár (választékos), emlékirat (választékos), curriculum vitae (választékos)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

izzó II.

főnév
  • izzólámpa, lámpa, villanykörte, körte, villanyégő, égő

ért

ige
  • felfog, megért, hall, felér ésszel, átlát, lát, tisztán lát, leesik a tantusz (szleng), veszi a lapot (bizalmas)
  • kapiskál (bizalmas), sejt, pedz (bizalmas)
  • (valamit valamire): vonatkoztat, tulajdonít, ráért, hozzáért
  • (valamihez): jártas (valamiben), bennfentes (valamiben), konyít (valamihez), a kisujjában van, hajaz (valamihez), mestere (valaminek), kiismeri magát (valamiben), fekszik (valakinek), ismer, ken-vág, üt-vág Sz: tudja a tempót
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a élettörténet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

éhezés

főnév
  • éhség, éhesség, koplalás, éhínség, étlenség, éhkopp, böjt, böjtölés, flamó (szleng), ínség, hét szűk esztendő, táplálékhiány

csodálkozik

ige
  • álmélkodik, ámul, ámuldozik, bámul, ámul-bámul, hüledezik, elhűl, elképed, szörnyülködik, furcsáll, nagyot néz, értetlenkedik, szeme-szája eláll, eláll a lélegzete, nagy szemeket mereszt, tátva marad a szája, ajnyéz (tájnyelvi), csábélkodik (tájnyelvi), bávászkodik (tájnyelvi) Sz: bámul, mint borjú az új kapura; áll, mint Bálám szamara; néz, mint Rozi a moziban; néz, mint nyuszi a nullás lisztben

csendesít, csöndesít

ige
  • csendre int, lecsendesít, csitít, csígat (tájnyelvi)
  • nyugtat, békítget, csillapít, békít, szelídít, kérlel, vigasztal
  • halkít, enyhít
  • mérsékel, tompít, csitol (tájnyelvi), tilimít (tájnyelvi)

bolondul

ige
  • (valakiért, valaki után): kedvel, szeret, szerelmes (valakibe), imád, bele van esve (bizalmas), bele van zúgva, bele van habarodva, fülig szerelmes, rajong, sóvárog, odavan, bomlik, bukik rá (szleng), bolondja (valakinek), él-hal (valakiért)
  • (valamiért): bolondja (valaminek), megszállottja (valaminek), rajong, él-hal

eldug

ige
  • elrejt, eltesz, eltüntet, elsinkófál (bizalmas), elsuvaszt (tájnyelvi), elrekkent (tájnyelvi), elsusol (régies), eltitkol
  • elbújtat, elás, eltemet, elkaparít (régies)
  • elszigetel, izolál, száműz

élősködő

főnév
  • élősdi, ingyenélő, kenyérpusztító, parazita, pióca

margó

főnév
  • lapszél, szegély, perem

befektet

ige
  • (pénzt): fordít (valamire), áldoz, fektet (valamibe), beruház, invesztál, belefeccol (szleng), belegazolja a pénzét (valamibe) (szleng), belepumpál (szleng)

barakk

főnév
  • faépület, felvonulási épület, fakunyhó, faház, bódé, bodega

beléndek

főnév
  • bolondító beléndek, bolondítófű, belénd (régies), böling (régies), csalmatok (tájnyelvi)

elszabadul

ige
  • elmenekül, elfut, megszökik, meglép (bizalmas), elszelel, elillan Sz: a távozás hímes mezejére lép
  • (indulat): kitör, kirobban, fellobban, felgerjed, felébred

értéktelen

melléknév
  • elértéktelenedett, értékét vesztett
  • hitvány, silány, vacak, vicik-vacak, ócska, gyatra, keveset érő, semmit érő, semmirevaló, tűzrevaló, haszontalan, hasznavehetetlen, filléres, krajcáros (régies), ringy-rongy, selejtes, vásári, talmi, bóvli, tréfli (szleng), tré, tetű, snassz, szemét, cseplesz (tájnyelvi), ityepotya (tájnyelvi), mihaszna Sz: annyit ér, mint naptáron a légypiszok; annyit ér, mint Németországban egy niksz; annyit ér, mint a perec közepe; ebet se ér; egy babot sem adnék érte; egy férges diót sem adnék érte; fabatkát sem ér; hajítófát sem ér; nem adnék érte egy lyukas mogyorót; nem ér egy pipa dohányt; nem ér egy fakovát; nem hívják szerbusznak se; nem ér egy molyette kucsmát; nem ér egy kalap szart sem; nem ér egy petákot; nem ér egy férges diót; nem ér egy ütet taplót; nem ér egy lyukas fityinget sem; nem ér egy kopott rókatalpat; nem ér egy púgarast; olyba tartják, mint a békacsigát; semminek se hívják

görbe I.

melléknév
  • hajlott, hajlított, meghajlott, behajtott, lehajtott, görbített
  • hullámos
  • horgas (orr), kampós (orr), kacska (kéz) (tájnyelvi), csámpás (láb), kajácsos (láb) (tájnyelvi), gacsos (láb), görnyedt (hát), finta (szarv), kajla (szarv)
  • elgörbült, megkopott
  • hegyes-völgyes, dimbes-dombos, girbegurba, kacskaringós
  • (út, eljárás): becstelen, galád, tisztességtelen
  • (éjszaka, nap): átmulatott

felvég

főnév
  • faluvég, faluszél, felszeg (tájnyelvi), gyepsor (tájnyelvi), kertek alja

elfajul

ige
  • elkorcsosul, degenerálódik (szaknyelvi), elsatnyul, elhitványul, elcsenevészedik, elavad (régies)
  • elaljasodik, elzüllik, elerkölcstelenedik, elfajzik (régies)
  • eldurvul, elvadul (régies), súlyosbodik, rosszabbodik, kiéleződik, elmérgesedik, fokozódik, felerősödik

egyszer I.

számnév
  • egy alkalommal, egy ízben (tájnyelvi), egyrostában (tájnyelvi)

elmenetel

főnév
  • elmenés, elvonulás, távozás, elutazás

felszárad, fölszárad

ige
  • fölszikkad, felcikkad (tájnyelvi), kiszárad, megszárad, szárazzá lesz, fókodik (tájnyelvi), elfuvalkodik (tájnyelvi), felverődik (tájnyelvi)

elhibáz

ige
  • elront, eltéveszt, elvét, elbaltáz (szleng), elpuskáz (bizalmas), kihagy, eltol (bizalmas), elszúr (bizalmas), elbarmol (szleng), elcsesz (szleng), elbaszik (durva), elfuserál (bizalmas), elpaccol (bizalmas), elpackáz (bizalmas), melléfog, bakot lő, kudarcot vall, elügyetlenkedik, elhülyéskedik, elnéz
  • mellélő, mellétrafál Sz: elhibázza, mint a macska a fingást; balfogást csinál; rossz lóra tesz; eltalálja szarva közt a tőgyit; eltalálja, mint cigány a búzavetést

csörgedez, csörgedez

ige
  • folydogál, csorog, csordogál, csobog, áramlik, patakzik, bugyog, szivárog
  • (vér): kering, folyik

előhírnök

főnév
  • előfutár, előőrs, hírmondó, futár (régies), szálláscsináló, előharcos, éllovas, úttörő
  • előjel

felülbírál, fölülbír

ige
  • felülvizsgál, revideál