éhezés szinonimái
főnév
- éhség, éhesség, koplalás, éhínség, étlenség, éhkopp, böjt, böjtölés, flamó (szleng), ínség, hét szűk esztendő, táplálékhiány
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
irányadó
melléknév
- mérvadó, mértékadó, iránymutató, követendő, vezérfonalul szolgáló, előíró, normatív (idegen), szabályozó, meghatározó, alapvető, döntő, hiteles, példaadó
- illetékes, hivatalos, kompetens (szaknyelvi)
duzzaszt
ige
- növel, dagaszt, duhaszt (tájnyelvi)
- (víztömeget): eltorlaszol, elrekeszt, megrekeszt
- (érzés): eltölt, szétfeszít, átjár, áthat
egyesít
ige
- eggyé tesz, összevon, egybevon, összpontosít, központosít, egybeolvaszt, összeolvaszt, integrál (idegen)
- összefog, egybefog, tömörít
- magában foglal
- összekapcsol, összekovácsol, összeboronál
elkövet
ige
- megtesz, megcsinál, megvalósít, cselekszik, véghezvisz, végrehajt, létrehoz, (hibát) ejt
logikus
melléknév
- ésszerű, racionális, következetes, okszerű, józan, okos, értelmes, épkézláb, érthető, világos, áttekinthető, rendezett, belátható, felfogható, egyértelmű, szabatos, pontos, nyilvánvaló, magától értődő, látni való, szemmel látható, evidens, célszerű, jól átgondolt
babonás
melléknév
- hiszékeny Sz: fél a kakukkszólástól is
- (választékos): csodás, csodálatos, elbűvölő, igéző
bebizonyít
ige
- igazol, beigazol, tanúsít, megerősít, demonstrál, megmutat, kimutat, bizonyít, megmagyaráz, megindokol, meggyőz (valakit), alátámaszt, megtámogat, verifikál (idegen), kifejt, feltár, megvilágít
elmúlás
főnév
- megszűnés, véget érés, befejeződés, pusztulás, megsemmisülés, semmivé válás
- halál, vég, enyészet (választékos)
emberevő
melléknév, főnév
- kannibál, emberfaló (régies), antropofág (szaknyelvi), homofág (szaknyelvi)
felkelő, fölkelő
melléknév, főnév
- rendbontó, bomlasztó, zavargó, lázadó, rebellis (régies), zendülő, lázító, inszurgens (régies), lazzaroni (idegen)
- ellenálló, ellenszegülő, kuruc (régies)
- forradalmár, szabadságharcos
éjfél
főnév
- féléj (tájnyelvi), féléjszaka (tájnyelvi), éjközép (tájnyelvi), szellemóra, kísértetek órája
elfűrészel
ige
- elmetsz, elvág, szétfűrészel, kettéfűrészel
- (bizalmas): elgáncsol, megakadályoz, fölrúg, meghiúsít, megfúr (bizalmas), elnyír, keresztbe tesz (valakinek) (bizalmas)
felfúj, fölfúj
ige
- feldagaszt, felpuffaszt, felpumpál, felduzzaszt, feldurraszt (tájnyelvi)
- eltúloz, felnagyít, túlságba visz, nagyokat mond, anzágol (bizalmas), túljátszik, kiszínez, tupíroz
- (felfújja magát): felfuvalkodik
- durcáskodik, duzzog, fúj, haragszik, húzza az orrát
elbizakodik
ige
- elbízza magát, felbátorodik, felfuvalkodik, elszemtelenedik, elhiszi magát (tájnyelvi) Sz: megnő a taraja; megnő a szarva; nagy lesz a mellénye; fejébe száll a dicsőség; vérszemet kap; elszalad vele a ló; feltette az Orbán süvegét
elijeszt
ige
- megijeszt, elrémít, elrettent, elbátortalanít, eltántorít, elriaszt, elzavar, megfélemlít
- visszariaszt, visszatart