értéktelen szinonimái

melléknév
  • elértéktelenedett, értékét vesztett
  • hitvány, silány, vacak, vicik-vacak, ócska, gyatra, keveset érő, semmit érő, semmirevaló, tűzrevaló, haszontalan, hasznavehetetlen, filléres, krajcáros (régies), ringy-rongy, selejtes, vásári, talmi, bóvli, tréfli (szleng), tré, tetű, snassz, szemét, cseplesz (tájnyelvi), ityepotya (tájnyelvi), mihaszna Sz: annyit ér, mint naptáron a légypiszok; annyit ér, mint Németországban egy niksz; annyit ér, mint a perec közepe; ebet se ér; egy babot sem adnék érte; egy férges diót sem adnék érte; fabatkát sem ér; hajítófát sem ér; nem adnék érte egy lyukas mogyorót; nem ér egy pipa dohányt; nem ér egy fakovát; nem hívják szerbusznak se; nem ér egy molyette kucsmát; nem ér egy kalap szart sem; nem ér egy petákot; nem ér egy férges diót; nem ér egy ütet taplót; nem ér egy lyukas fityinget sem; nem ér egy kopott rókatalpat; nem ér egy púgarast; olyba tartják, mint a békacsigát; semminek se hívják

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szelep

főnév
  • szellentyű (régies), csappantyú, ventil (idegen), tolattyú

hozzáér

ige
  • érint, megérint, tapint, illet, megfog, hozzányúl, hozzáér, értőzik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a értéktelen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

emberevő

melléknév, főnév
  • kannibál, emberfaló (régies), antropofág (szaknyelvi), homofág (szaknyelvi)

eléggé

határozószó
  • kellőképpen, elfogadhatóan, kellően, tűrhetően
  • jócskán, meglehetősen, egészen

éhezés

főnév
  • éhség, éhesség, koplalás, éhínség, étlenség, éhkopp, böjt, böjtölés, flamó (szleng), ínség, hét szűk esztendő, táplálékhiány

csúzli

főnév
  • parittya, gumipuska, slicc (tájnyelvi)
  • (szleng): puska, flinta (régies), feleség (szleng), géppisztoly, géppityu (szleng), pukkantó (szleng)
  • (szleng): fecskendő

érdem

főnév
  • becs, érték, meritum (régies), virtus, erény, kiválóság, kitűnőség, jelentőség
  • lényeg, veleje

fejvadász

főnév
  • embervadász, bérgyilkos

menedék

főnév
  • rejtek, rejtekhely, menedékhely, búvóhely, fedezék, odú, menhely, enyhhely (régies), óvóhely
  • mentsvár, védőszárny, oltalom, azílium (régies)
  • (régies): lejtő

bumlizik

ige
  • utazik, utazgat
  • vándorol, csatangol, kószál, csavarog, flangál

bot

főnév
  • vessző, husáng, dorong, karó, pózna, virgács, fütykös, pálcika, furkósbot, bunkósbot, bunkó, rúd, celőke (tájnyelvi), csögös (régies)
  • sétabot, sétapálca, pálca, istáp (régies)
  • horgászbot
  • ütleg, botozás, botbüntetés
  • (szleng): láb, virgács (szleng), futómű (szleng)

cihelődik

ige
  • szedelőzködik, készülődik, kászálódik, tollászkodik, vászkálódik (régies), csühődik (régies), csimpeszkedik (tájnyelvi)

feléled, föléled

ige
  • magához tér, újjáéled, életre kel, újjászületik, felocsúdik, felserken (régies), felél (régies), feltenyészedik (tájnyelvi) Sz: új életre támad; visszatér belé az élet
  • felélénkül, felelevenedik, megélénkül, megelevenedik
  • felfrissül, erőre kap, felüdül, kivirul, kedvre kap
  • fellobban, fellángol, (tűz) feltámad

fennszóval

határozószó
  • fennhangon, hangosan, hangos szóval, nagy hangon, fennen (választékos), torkaszakadtából, teli torokkal, teli torokból

herbatea

főnév
  • gyógytea, plántatea (régies), herbaté (régies)

gusztus

főnév
  • ízlés, tetszés, kedv
  • étvágy, ehetnék

értesít

ige
  • tájékoztat, tudat, tudósít (választékos), tudtára ad, tudomására hoz, hírül ad, tudtul ad, értésére ad, informál, avizál (régies), megüzen, közöl, megmond, elmond, szól, jelez, jelent, leadja a drótot (szleng)

élvezet

főnév
  • gyönyör, gyönyörűség, gyönyörködés, passzió (bizalmas), elragadtatás, öröm, kedv, éldelet (régies), élv (régies), disztrakció (idegen), kéj

falat

főnév
  • darabka, harapás, falás, csepp, befalás (tájnyelvi), harapat (tájnyelvi), nyelet (tájnyelvi)
  • apróság, csöppség

gömbölyödik

ige
  • dudorodik, domborodik, kidülled, gömbbé alakul, felduzzad, feldagad, felfúvódik, felpuffad
  • hízik, telik, kövéredik, kövérszik, hasat ereszt, vastagodik, testesedik, bögyörödik (tájnyelvi), pofásodik (tájnyelvi)

eszmecsere

főnév
  • párbeszéd, dialógus, megbeszélés, megvitatás, diszkusszió (szaknyelvi), konzílium (szaknyelvi), tanácskozás, tárgyalás, értekezés, értekezlet, ülés, találkozó, konferencia, kongresszus, beszélgetés, diskurzus, tanakodás, társalgás, csevegés, terefere, traccs (bizalmas), purparlé (bizalmas)

életműködés

főnév
  • vegetáció (szaknyelvi), életfolyamat

fecseg

ige
  • locsog, kotyog, lotyog (bizalmas), lefetyel, traccsol (bizalmas), hadovál (szleng), frecseg, tereferél, cseveg, karattyol (bizalmas), trécsel (bizalmas), diskurál, dumál (szleng), sóderol (szleng), nyomja a sódert (szleng), hasal (bizalmas), csacsog, csiripel (bizalmas), csicsereg, csipog (bizalmas), kerepel (tréfás), kuruttyol (tréfás), vartyog (pejoratív), prittyél (tájnyelvi), kotkodál, lepcsel (tájnyelvi), csanakol (tájnyelvi)
  • kárál, szájal, trafikál (régies), csármál (tájnyelvi), prézsmitál (régies), pofázik (durva), pletykál, povedál (szleng)
  • szószátyárkodik Sz: a nyelvét koptatja; annyit beszél, mint egy bába; csácsog, mint a szajkó; fehéret köp, mint a prépost; gágog, mint a lúd; jár a nyelve, mint a forgó rokka; jár a szája, mint a nagypénteki kereplő; jár a nyelve, mint a cséphadaró; jár a szája, mint a szélkelep; jár a kereke; jár a szája, mint a bécsi kofának; jár a szája, mint a réce segge, mikor a jégen megcsúszik; mindig rotyog, mint a kásás fazék; mindig jár a szája, mint az üres malom; ontja a szót; sokat darál; szapora malom sokat darál; szaporítja a szót; úgy jár a szája, mint a kacsa farka; üres szalmát csépel
  • kibeszél, elmond, elárul, kikotyog (bizalmas), elpofáz (durva), köp (durva)

gulyás2

főnév
  • bográcsgulyáshús, bográcsgulyás, gulyásleves