értéktelen szinonimái
melléknév
- elértéktelenedett, értékét vesztett
- hitvány, silány, vacak, vicik-vacak, ócska, gyatra, keveset érő, semmit érő, semmirevaló, tűzrevaló, haszontalan, hasznavehetetlen, filléres, krajcáros (régies), ringy-rongy, selejtes, vásári, talmi, bóvli, tréfli (szleng), tré, tetű, snassz, szemét, cseplesz (tájnyelvi), ityepotya (tájnyelvi), mihaszna Sz: annyit ér, mint naptáron a légypiszok; annyit ér, mint Németországban egy niksz; annyit ér, mint a perec közepe; ebet se ér; egy babot sem adnék érte; egy férges diót sem adnék érte; fabatkát sem ér; hajítófát sem ér; nem adnék érte egy lyukas mogyorót; nem ér egy pipa dohányt; nem ér egy fakovát; nem hívják szerbusznak se; nem ér egy molyette kucsmát; nem ér egy kalap szart sem; nem ér egy petákot; nem ér egy férges diót; nem ér egy ütet taplót; nem ér egy lyukas fityinget sem; nem ér egy kopott rókatalpat; nem ér egy púgarast; olyba tartják, mint a békacsigát; semminek se hívják
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
nyúlik
ige
- terjed, ér (valameddig), szögellik (valahova), tart (valameddig), bővül, terül, elterül, terítődik (régies), fekszik
- hosszabbodik, folytatódik, elhúzódik
- halasztódik, húzódik
- nő, növekszik, szálasodik, mered (tájnyelvi)
szentimentális
melléknév
- érzelmes, érzelgős, emocionális (idegen), romantikus, regényes, áradozó, szívdöglesztő (bizalmas), limonádé, szirupos, szenvelgő, ábrándos
emberevő
melléknév, főnév
- kannibál, emberfaló (régies), antropofág (szaknyelvi), homofág (szaknyelvi)
éhezés
főnév
- éhség, éhesség, koplalás, éhínség, étlenség, éhkopp, böjt, böjtölés, flamó (szleng), ínség, hét szűk esztendő, táplálékhiány
csúzli
főnév
- parittya, gumipuska, slicc (tájnyelvi)
- (szleng): puska, flinta (régies), feleség (szleng), géppisztoly, géppityu (szleng), pukkantó (szleng)
- (szleng): fecskendő
érdem
főnév
- becs, érték, meritum (régies), virtus, erény, kiválóság, kitűnőség, jelentőség
- lényeg, veleje
menedék
főnév
- rejtek, rejtekhely, menedékhely, búvóhely, fedezék, odú, menhely, enyhhely (régies), óvóhely
- mentsvár, védőszárny, oltalom, azílium (régies)
- (régies): lejtő
bot
főnév
- vessző, husáng, dorong, karó, pózna, virgács, fütykös, pálcika, furkósbot, bunkósbot, bunkó, rúd, celőke (tájnyelvi), csögös (régies)
- sétabot, sétapálca, pálca, istáp (régies)
- horgászbot
- ütleg, botozás, botbüntetés
- (szleng): láb, virgács (szleng), futómű (szleng)
cihelődik
ige
- szedelőzködik, készülődik, kászálódik, tollászkodik, vászkálódik (régies), csühődik (régies), csimpeszkedik (tájnyelvi)
feléled, föléled
ige
- magához tér, újjáéled, életre kel, újjászületik, felocsúdik, felserken (régies), felél (régies), feltenyészedik (tájnyelvi) Sz: új életre támad; visszatér belé az élet
- felélénkül, felelevenedik, megélénkül, megelevenedik
- felfrissül, erőre kap, felüdül, kivirul, kedvre kap
- fellobban, fellángol, (tűz) feltámad
fennszóval
határozószó
- fennhangon, hangosan, hangos szóval, nagy hangon, fennen (választékos), torkaszakadtából, teli torokkal, teli torokból
értesít
ige
- tájékoztat, tudat, tudósít (választékos), tudtára ad, tudomására hoz, hírül ad, tudtul ad, értésére ad, informál, avizál (régies), megüzen, közöl, megmond, elmond, szól, jelez, jelent, leadja a drótot (szleng)
élvezet
főnév
- gyönyör, gyönyörűség, gyönyörködés, passzió (bizalmas), elragadtatás, öröm, kedv, éldelet (régies), élv (régies), disztrakció (idegen), kéj
falat
főnév
- darabka, harapás, falás, csepp, befalás (tájnyelvi), harapat (tájnyelvi), nyelet (tájnyelvi)
- apróság, csöppség
gömbölyödik
ige
- dudorodik, domborodik, kidülled, gömbbé alakul, felduzzad, feldagad, felfúvódik, felpuffad
- hízik, telik, kövéredik, kövérszik, hasat ereszt, vastagodik, testesedik, bögyörödik (tájnyelvi), pofásodik (tájnyelvi)
eszmecsere
főnév
- párbeszéd, dialógus, megbeszélés, megvitatás, diszkusszió (szaknyelvi), konzílium (szaknyelvi), tanácskozás, tárgyalás, értekezés, értekezlet, ülés, találkozó, konferencia, kongresszus, beszélgetés, diskurzus, tanakodás, társalgás, csevegés, terefere, traccs (bizalmas), purparlé (bizalmas)
fecseg
ige
- locsog, kotyog, lotyog (bizalmas), lefetyel, traccsol (bizalmas), hadovál (szleng), frecseg, tereferél, cseveg, karattyol (bizalmas), trécsel (bizalmas), diskurál, dumál (szleng), sóderol (szleng), nyomja a sódert (szleng), hasal (bizalmas), csacsog, csiripel (bizalmas), csicsereg, csipog (bizalmas), kerepel (tréfás), kuruttyol (tréfás), vartyog (pejoratív), prittyél (tájnyelvi), kotkodál, lepcsel (tájnyelvi), csanakol (tájnyelvi)
- kárál, szájal, trafikál (régies), csármál (tájnyelvi), prézsmitál (régies), pofázik (durva), pletykál, povedál (szleng)
- szószátyárkodik Sz: a nyelvét koptatja; annyit beszél, mint egy bába; csácsog, mint a szajkó; fehéret köp, mint a prépost; gágog, mint a lúd; jár a nyelve, mint a forgó rokka; jár a szája, mint a nagypénteki kereplő; jár a nyelve, mint a cséphadaró; jár a szája, mint a szélkelep; jár a kereke; jár a szája, mint a bécsi kofának; jár a szája, mint a réce segge, mikor a jégen megcsúszik; mindig rotyog, mint a kásás fazék; mindig jár a szája, mint az üres malom; ontja a szót; sokat darál; szapora malom sokat darál; szaporítja a szót; úgy jár a szája, mint a kacsa farka; üres szalmát csépel
- kibeszél, elmond, elárul, kikotyog (bizalmas), elpofáz (durva), köp (durva)