előhírnök szinonimái
főnév
- előfutár, előőrs, hírmondó, futár (régies), szálláscsináló, előharcos, éllovas, úttörő
- előjel
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
egyenesen
határozószó
- közvetlenül, egyenest, sugáregyenesen, nyílegyenesen, simán, direkt, toronyiránt, légvonalban, árkon-bokron át, tüskön-bokron át, ungon-berken át
- kiegyenesedve, feszesen, peckesen, katonásan, daliásan, délcegen, cövekesen
- őszintén, nyíltan, tisztán, kereken, áperte (régies), nyilvánvalóan, becsületesen, félreérthetetlenül, magyarán, kertelés nélkül
- éppen, éppenséggel, pontosan, apodiktice (idegen)
behajt1
ige
- beterel, bekerget, behajszol, becsap (tájnyelvi), beűz (tájnyelvi)
- befordít, beirányít
- megfizettet, beszed, bevasal, inkasszál (szaknyelvi), kasszíroz (idegen), megvesz (valakin) (tájnyelvi)
- bekanyarodik, befordul, betér, bemegy, bevág
elijeszt
ige
- megijeszt, elrémít, elrettent, elbátortalanít, eltántorít, elriaszt, elzavar, megfélemlít
- visszariaszt, visszatart
diszkrét
melléknév
- titoktartó
- tapintatos, finom érzésű, kíméletes, gyengéd, tartózkodó
- bizalmas, kényes, kínos
- egyszerű, észrevétlen, visszafogott
besorol
ige
- beoszt, kategorizál, rendszerez, beskatulyáz (pejoratív), rangsorol, minősít, osztályoz, csoportosít, szortíroz (bizalmas), fajtáz (régies), lajstromoz, klasszifikál (régies), rubrikáz (régies), katalogizál, bevesz, szubszumál (idegen)
bélgáz
főnév
- szél, szellentés, pú (bizalmas), fing (durva), alhang (tájnyelvi), posz (tájnyelvi, régies)
ereszkedik
ige
- leereszkedik, alábbszáll, süllyed, száll, csúszik, siklik, lemegy
- enged, lazul, tágul
- (ritmus, versláb) lejt
fecseg
ige
- locsog, kotyog, lotyog (bizalmas), lefetyel, traccsol (bizalmas), hadovál (szleng), frecseg, tereferél, cseveg, karattyol (bizalmas), trécsel (bizalmas), diskurál, dumál (szleng), sóderol (szleng), nyomja a sódert (szleng), hasal (bizalmas), csacsog, csiripel (bizalmas), csicsereg, csipog (bizalmas), kerepel (tréfás), kuruttyol (tréfás), vartyog (pejoratív), prittyél (tájnyelvi), kotkodál, lepcsel (tájnyelvi), csanakol (tájnyelvi)
- kárál, szájal, trafikál (régies), csármál (tájnyelvi), prézsmitál (régies), pofázik (durva), pletykál, povedál (szleng)
- szószátyárkodik Sz: a nyelvét koptatja; annyit beszél, mint egy bába; csácsog, mint a szajkó; fehéret köp, mint a prépost; gágog, mint a lúd; jár a nyelve, mint a forgó rokka; jár a szája, mint a nagypénteki kereplő; jár a nyelve, mint a cséphadaró; jár a szája, mint a szélkelep; jár a kereke; jár a szája, mint a bécsi kofának; jár a szája, mint a réce segge, mikor a jégen megcsúszik; mindig rotyog, mint a kásás fazék; mindig jár a szája, mint az üres malom; ontja a szót; sokat darál; szapora malom sokat darál; szaporítja a szót; úgy jár a szája, mint a kacsa farka; üres szalmát csépel
- kibeszél, elmond, elárul, kikotyog (bizalmas), elpofáz (durva), köp (durva)
fordul
ige
- perdül, penderedik
- irányt vált, eltér
- kanyarodik, kanyarul
- (valaki, valami felé): irányul, terelődik
- támad
- (valakihez, valamihez): szól, beszél
- folyamodik, föllebbez, kérést intéz
- (valamilyenné): változik, alakul, válik
előítélet
főnév
- elfogultság, prejudícium (szaknyelvi), balítélet (régies), megkülönböztetés, intolerancia, dogmatizmus (idegen)
elhatároz
ige
- eldönt, elszánja magát, elgondol, eltökél (választékos), megfogad, feltesz, fejébe vesz (valamit), ráadja a fejét (valamire), szándékozik (tájnyelvi), rezolvál (régies)
- elrendel, megparancsol, parancsba ad, előír, kijelöl, megszab
elutasítás
főnév
- visszautasítás, megtagadás, kosár, kikosarazás, elvetés, repudiáció (idegen), ellenzés
fogó II.
főnév
- harapófogó, laposfogó, csipesz, csíptető, szeghúzó (szaknyelvi), pincetta (régies)
- fül, fogantyú, nyél, markolat, csappantyú
- fogócska, fogósdi
- (régies): csapda, kelepce
emberies
melléknév
- emberséges, emberi, humánus, humán, emberszerető, emberbaráti, jótékony, jóságos, jóindulatú, jószívű, jólelkű, könyörületes, irgalmas