előhírnök szinonimái

főnév
  • előfutár, előőrs, hírmondó, futár (régies), szálláscsináló, előharcos, éllovas, úttörő
  • előjel

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

jóváhagyás

főnév
  • engedély, engedélyezés, beleegyezés, hozzájárulás, ámen (bizalmas), konszenzus (szaknyelvi), approbáció (idegen), placetum (régies)
  • elfogadás, szentesítés, törvényesítés, törvénybe iktatás, becikkelyezés, ratifikáció (idegen), helybenhagyás, szankció, jogérvény (régies)
  • megerősítés, alátámasztás, igazolás, konfirmáció (szaknyelvi)

gyomos

melléknév
  • gazos, gizgazos, füves, burjános (tájnyelvi), parés (régies), gyomlálatlan, ápolatlan, gondozatlan
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előhírnök szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elijeszt

ige
  • megijeszt, elrémít, elrettent, elbátortalanít, eltántorít, elriaszt, elzavar, megfélemlít
  • visszariaszt, visszatart

diszkrét

melléknév
  • titoktartó
  • tapintatos, finom érzésű, kíméletes, gyengéd, tartózkodó
  • bizalmas, kényes, kínos
  • egyszerű, észrevétlen, visszafogott

dehogynem

kötőszó
  • de, de igen, dehogyisnem, dehogysem (tájnyelvi)

cekker

főnév
  • (bizalmas): szatyor, táska, bevásárlószatyor, bevásárlótáska

elmarasztal

ige
  • elítél, megbüntet, megfenyít, megbírságol
  • kifogásol, helytelenít, rosszall

engedményez

ige
  • átenged, cedál, átad, átruház, átszármaztat

meggyón

ige
  • bevall, megvall, beismer, megmond, feltár

besorol

ige
  • beoszt, kategorizál, rendszerez, beskatulyáz (pejoratív), rangsorol, minősít, osztályoz, csoportosít, szortíroz (bizalmas), fajtáz (régies), lajstromoz, klasszifikál (régies), rubrikáz (régies), katalogizál, bevesz, szubszumál (idegen)

bélgáz

főnév
  • szél, szellentés, pú (bizalmas), fing (durva), alhang (tájnyelvi), posz (tájnyelvi, régies)

bikini

főnév
  • fürdőruha
  • csípőbugyi, bikinibugyi

ereszkedik

ige
  • leereszkedik, alábbszáll, süllyed, száll, csúszik, siklik, lemegy
  • enged, lazul, tágul
  • (ritmus, versláb) lejt

fecseg

ige
  • locsog, kotyog, lotyog (bizalmas), lefetyel, traccsol (bizalmas), hadovál (szleng), frecseg, tereferél, cseveg, karattyol (bizalmas), trécsel (bizalmas), diskurál, dumál (szleng), sóderol (szleng), nyomja a sódert (szleng), hasal (bizalmas), csacsog, csiripel (bizalmas), csicsereg, csipog (bizalmas), kerepel (tréfás), kuruttyol (tréfás), vartyog (pejoratív), prittyél (tájnyelvi), kotkodál, lepcsel (tájnyelvi), csanakol (tájnyelvi)
  • kárál, szájal, trafikál (régies), csármál (tájnyelvi), prézsmitál (régies), pofázik (durva), pletykál, povedál (szleng)
  • szószátyárkodik Sz: a nyelvét koptatja; annyit beszél, mint egy bába; csácsog, mint a szajkó; fehéret köp, mint a prépost; gágog, mint a lúd; jár a nyelve, mint a forgó rokka; jár a szája, mint a nagypénteki kereplő; jár a nyelve, mint a cséphadaró; jár a szája, mint a szélkelep; jár a kereke; jár a szája, mint a bécsi kofának; jár a szája, mint a réce segge, mikor a jégen megcsúszik; mindig rotyog, mint a kásás fazék; mindig jár a szája, mint az üres malom; ontja a szót; sokat darál; szapora malom sokat darál; szaporítja a szót; úgy jár a szája, mint a kacsa farka; üres szalmát csépel
  • kibeszél, elmond, elárul, kikotyog (bizalmas), elpofáz (durva), köp (durva)

hadosztály

főnév
  • divízió (szaknyelvi)

fordul

ige
  • perdül, penderedik
  • irányt vált, eltér
  • kanyarodik, kanyarul
  • (valaki, valami felé): irányul, terelődik
  • támad
  • (valakihez, valamihez): szól, beszél
  • folyamodik, föllebbez, kérést intéz
  • (valamilyenné): változik, alakul, válik

előítélet

főnév
  • elfogultság, prejudícium (szaknyelvi), balítélet (régies), megkülönböztetés, intolerancia, dogmatizmus (idegen)

elhatároz

ige
  • eldönt, elszánja magát, elgondol, eltökél (választékos), megfogad, feltesz, fejébe vesz (valamit), ráadja a fejét (valamire), szándékozik (tájnyelvi), rezolvál (régies)
  • elrendel, megparancsol, parancsba ad, előír, kijelöl, megszab

elutasítás

főnév
  • visszautasítás, megtagadás, kosár, kikosarazás, elvetés, repudiáció (idegen), ellenzés

fogó II.

főnév
  • harapófogó, laposfogó, csipesz, csíptető, szeghúzó (szaknyelvi), pincetta (régies)
  • fül, fogantyú, nyél, markolat, csappantyú
  • fogócska, fogósdi
  • (régies): csapda, kelepce

előzmény

főnév
  • kiindulás, kiindulópont, előtétel, antecedens, alapvetés, alapozás

domborzati

melléknév
  • (térkép): hegy- és vízrajzi, szintvonalas

emberies

melléknév
  • emberséges, emberi, humánus, humán, emberszerető, emberbaráti, jótékony, jóságos, jóindulatú, jószívű, jólelkű, könyörületes, irgalmas

foncsor

főnév
  • amalgám (szaknyelvi)