felszárad, fölszárad szinonimái

ige
  • fölszikkad, felcikkad (tájnyelvi), kiszárad, megszárad, szárazzá lesz, fókodik (tájnyelvi), elfuvalkodik (tájnyelvi), felverődik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rituális

melléknév
  • szertartásos, szertartásszerű
  • előírásos
  • megszokott, állandó, szokványos, szokásos

dundi

melléknév
  • duci (bizalmas), kövér, kövérkés, pufók, dagadt, dagi, hájas, gömbölyded, tömzsi, köpcös, elhízott, tokás, pocakos, potrohos, duckó (tájnyelvi), dudori (tájnyelvi), molett, teltkarcsú, töltött galamb, telt, párnás, korpulens (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felszárad, fölszárad szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felfúj, fölfúj

ige
  • feldagaszt, felpuffaszt, felpumpál, felduzzaszt, feldurraszt (tájnyelvi)
  • eltúloz, felnagyít, túlságba visz, nagyokat mond, anzágol (bizalmas), túljátszik, kiszínez, tupíroz
  • (felfújja magát): felfuvalkodik
  • durcáskodik, duzzog, fúj, haragszik, húzza az orrát

emésztőcsatorna

főnév
  • bélcsatorna, gyomor-bél traktus (szaknyelvi)

eltékozol

ige
  • elpocsékol, elveszteget, elpazarol, elfecsérel, elherdál, elszór, elhány, elver, elkótyavetyél, elprédál, elbitangol (tájnyelvi), elfuccsol (tájnyelvi) Sz: kidob az ablakon

elégséges I.

melléknév
  • elegendő, elég, kielégítő, megfelelő, kellő, adekvát, sufficiens (idegen)

feloldódik, föloldód

ige
  • elolvad, felolvad
  • fölenged, megenyhül, kinyílik, felszabadul, megnyugszik, megkönnyebbül, lazít, kikapcsolódik
  • (feszültség): kiegyenlítődik, elsimul, elhárul, levezetődik

fontosság

főnév
  • jelentőség, nagyság, jelentékenység, komolyság, nyomaték, horderő, tekintély

népszerűtlen

melléknév
  • elvetett, ellenszenves, visszataszító, kéretlen, elfogadhatatlan, elutasított

deprimált

melléknév
  • levert, letört, lehangolt, lesújtott, kedvetlen, elkedvetlenedett, kedveszegett, csüggedt, elcsüggedt, szomorú, szomorkodó, bánatos, bús, búsuló, búskomor, mélabús, búvalbélelt, gondterhelt, nyomott, elkeseredett, életunt, vigasztalan, gyászos, komor, depressziós, melankolikus, szplínes (régies), enervált (idegen)

csukódik

ige
  • záródik, becsapódik
  • kapcsolódik, gombolódik

angyal

főnév
  • védangyal, őrangyal, nemtő (régies)
  • főangyal, arkangyal, kerubim, kerub, szeráf
  • puttó
  • tündér, jótét lélek, jó lélek
  • (megszólításként): kedves, szerető, szerelmese (valakinek), édes, aranyos, drága

domboldal

főnév
  • kapaszkodó, emelkedő, lanka, kaptató, lejtő, hajlat, dombár (régies), gyető (régies)

fölényeskedik

ige
  • nagyzol, nagyképűsködik, lehengerel Sz: a kert felől áll; a part felől áll; adja a bankot; adja a nagyot; fenn hordja az orrát; magas lóra ül; magas lóról beszél

gömbölyödik

ige
  • dudorodik, domborodik, kidülled, gömbbé alakul, felduzzad, feldagad, felfúvódik, felpuffad
  • hízik, telik, kövéredik, kövérszik, hasat ereszt, vastagodik, testesedik, bögyörödik (tájnyelvi), pofásodik (tájnyelvi)

irodalomtörténet

főnév
  • literatúra (régies)

helikopter

főnév
  • szitakötő (szleng), szecskavágó (szleng), helikopáter (tájnyelvi)

felszínes

melléknév
  • felületes, elnagyolt, hanyag, gondatlan, figyelmetlen, slendrián (bizalmas)
  • üres, komolytalan, léha, könnyelmű
  • látszólagos, színlelt, föleges (régies)

felesel

ige
  • visszabeszél, visszaszól, visszafelel (tájnyelvi), visszavág, visszapofázik (durva), nyelvel, szájaskodik, szemtelenkedik, pimaszkodik, disputál (régies), replikázik, rezoníroz (idegen), debattál (régies), pöntyög (tájnyelvi), jár a szája, ácsánkodik (tájnyelvi), mantyog (tájnyelvi), fentyeg (tájnyelvi)
  • vitázik, vitatkozik, perlekedik, ellentmond

fitymál

ige
  • lenéz, leszól, lekicsinyel, lebecsül, ócsárol, becsmérel, semmibe vesz, csekélybe vesz (régies), fittyet hány, piszmál (tájnyelvi)
  • (régies): becstelenít, gyaláz

házaló

főnév
  • árus, ügynök, vándorárus, mozgóárus, vándorkereskedő, nepper (bizalmas), handlé (régies), zsibárus, ócskás (régies), ószeres, kolportőr (régies), bális (régies), bugyros (régies), pedlár (régies), hanglér (tájnyelvi), babéros (tájnyelvi)

felvisz, fölvisz

ige
  • felhord, felcipel, felcűgöl (tájnyelvi), felvonszol, (járművel) felszállít
  • felvezet, felkísér
  • (út, lépcső): felvezet, felmegy
  • (árat): felemel, felver
  • (régies): fellebbez
  • ráken, rávisz

építés

főnév
  • építkezés, felhúzás

fogó II.

főnév
  • harapófogó, laposfogó, csipesz, csíptető, szeghúzó (szaknyelvi), pincetta (régies)
  • fül, fogantyú, nyél, markolat, csappantyú
  • fogócska, fogósdi
  • (régies): csapda, kelepce

hegyetlen

melléknév
  • tompa, gömbölyű
  • lapos, életlen