margó szinonimái

főnév
  • lapszél, szegély, perem

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

forgolódik

ige
  • sürög-forog, sürgölődik, szorgoskodik, ireg-forog (tájnyelvi), nyüzsög, fergelődik (tájnyelvi)
  • (valaki körül): udvarol, közelít, legyeskedik, settenkedik, hízeleg, kakaskodik (bizalmas), törleszkedik, dörgölődzik, dörgölőzik, kerülget, környékez, teszi a szépet, csapja a szelet
  • hempereg
  • hánykolódik, fészkelődik
  • (valamilyen körben, valahol): viselkedik, érintkezik (valakivel), forog, mozog

nepper

főnév
  • csaló, szélhámos
  • üzér (régies), nyerészkedő, spekuláns, feketéző (szleng)
  • orgazda
  • kábítószer-kereskedő, díler (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a margó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

logikus

melléknév
  • ésszerű, racionális, következetes, okszerű, józan, okos, értelmes, épkézláb, érthető, világos, áttekinthető, rendezett, belátható, felfogható, egyértelmű, szabatos, pontos, nyilvánvaló, magától értődő, látni való, szemmel látható, evidens, célszerű, jól átgondolt

krónikus

melléknév
  • idült, tartós, huzamos, makacs, megrögzött

közbecsülés

főnév
  • közmegbecsülés, dicsőség, köztisztelet, nimbusz, reputáció (idegen), renomé (bizalmas)

kiskereskedelem

főnév
  • kisárusítás, detail-kereskedelem

magyal

főnév
  • téli bogyó (tájnyelvi), krisztustövis (tájnyelvi)

megingathatatlan

melléknév
  • elszánt, kemény, kitartó, szilárd, eltökélt, céltudatos, hajlíthatatlan, határozott, következetes, rendíthetetlen (választékos), tántoríthatatlan, sziklaszilárd, rendületlen, kőkemény, acélos, állhatatos, hajthatatlan
  • megdönthetetlen, megváltoztathatatlan, megmásíthatatlan
  • feltett (szándék)

véghatározat

főnév
  • határozat, döntés
  • ítélet

kenyér

főnév
  • vekni, buci (bizalmas), cipó, döfi (bizalmas), deszka (szleng), körforgalom (bizalmas), máró (szleng), brugó (régies), vekni (bizalmas), miatyánkközepe (tájnyelvi)
  • kenyérkereset, megélhetés

kasznár

főnév
  • intéző, gazdatiszt, magtárnok (régies)
  • sáfár, ispán, majoros (régies)

Göncölszekér

főnév
  • Göncöl szekere, Nagygöncöl, Nagymedve, istenszekere (tájnyelvi), jancsiszekere (tájnyelvi), jóbszekere (tájnyelvi), Ágas csillag (régies)

kétféle

melléknév
  • kétfajta, különböző, felemás, alternatív (idegen)

megmámorosodik

ige
  • megittasodik, megrészegedik, megrészegszik, berúg, fejébe száll az ital
  • megittasul, elkábul
  • megörül, jó hangulata lesz

menedék

főnév
  • rejtek, rejtekhely, menedékhely, búvóhely, fedezék, odú, menhely, enyhhely (régies), óvóhely
  • mentsvár, védőszárny, oltalom, azílium (régies)
  • (régies): lejtő

bóbita

főnév
  • búb, tollbokréta, tollcsomó, tollpamat
  • fityula, főkötő

összetevő

főnév
  • alkotórész, alkotóelem, komponens (szaknyelvi), alkatrész, rész, elem, tényező, faktor

nóvum

főnév
  • újdonság, újság, új, novitás (idegen)

mariníroz

ige
  • (tartósításképpen): pácol, besóz

lilaakác

főnév
  • glicínia, kékakác, kúszóakác

megérint

ige
  • illet (választékos), hozzányúl, hozzáér, megtapint, megbök, súrol, megtapogat, megtapaszt (tájnyelvi), megpedz (tájnyelvi)
  • hat (valakire), meghat, megindít
  • megihlet
  • említ, megemlít, felemleget, szóba hoz

népszerűtlen

melléknév
  • elvetett, ellenszenves, visszataszító, kéretlen, elfogadhatatlan, elutasított

matuzsálem

főnév
  • aggastyán, pátriárka, öregember, vénember, vénség, öreg csont (tréfás), vén csont (tréfás), apó

kuruzsló

főnév
  • kuruzslóasszony, vajákos (régies), vajákoskodó nő, sarlatán, javas, javasasszony, füves, füvesasszony, csodadoktor, bűbájos (tájnyelvi), tudalmas (tájnyelvi), tudákos (tájnyelvi), tudós (tájnyelvi), ördöngös
  • álorvos, kókler, svindler (bizalmas), szemfényvesztő

meggyón

ige
  • bevall, megvall, beismer, megmond, feltár

nomád

melléknév
  • sátorlakó, pusztai, vándorló, költöző, barangoló, kóborló, vándor
  • (pejoratív): civilizálatlan, barbár, vad