szordínó jelentése
zene hangfogó, hangtompító hegedűn
átvitt értelemben visszafogottság, tapintat (beszédben)
olasz kicsinyítő képzős sordino ‘ua.’, tkp. ‘süketecske’ ← sordo ‘süket’ ← latin surdus ‘ua.’
További hasznos idegen szavak
jogtudomány enyhítő körülmény
latin mitigantia ‘ua.’ ← mitigans, mitigantis ‘enyhítő’, lásd még: mitigál
kézikönyv
újkori latin semlegesnemű manuale ‘kézi, kézbe való dolog’ lásd még: manuális
A szordínó és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
kiejtése: sztegoszaurusz
a hátán két sor csontlemezt viselt kihalt őshüllő
tudományos latin , ‘ua.’: görög sztegosz ‘tető’ ← sztegó ‘befed’ | szaurosz ‘gyík’
történelem a rabszolgaság eltörléséért küzdő mozgalom, különösen az Amerikai Egyesült Államokban a 18. század végétől
küzdelem más intézmény (pl. a halálbüntetés) eltörléséért
angol abolitionism ‘ua.’ ← abolition ‘eltörlés’, lásd még: abolíció , -izmus
kiejtése: prímusz inter páresz
első az egyenlők között
latin , ‘ua.’: primus ‘első’ | inter ‘között’ | par, paris ‘egyenlő, pár’
lásd még: pari
felfed, leleplez
latin detegere, detectum ‘ua.’: de- ‘el, le, félre’ | tegere ‘fed’
lásd még: detektív
nyilvánosan
latin , ‘ua.’, lásd még: publikus
tánc közben figurákat csinál
tréfálkozik, mókázik, bolondozik
lásd még: figura
tudomány a fénynek az élőlényekre gyakorolt hatásával foglalkozó tudományág
lásd még: foto- , biológia
orvosi fogbélfájdalom
tudományos latin , ‘ua.’: lásd még: pulpa | görög algeó ‘fájdalmat érez’
hűtlen, hitlen
nem méltányos
rosszhiszemű
politika pártjához vagy a politikai rendszerhez nem hűséges
német illoyal ‘ua.’: latin in- ‘nem’ | lásd még: lojális
biológia élősdiek magoszlásos szaporodása a gazdaszervezetben
tudományos latin schizogonia ‘ua.’: görög szkhidzó ‘hasít, hasad’ | goné ‘születés’ ← gennaó ‘nemz, szül’