szituál jelentése

  • helyez, elhelyez, helyzetet teremt számára: jól szituált (jó társadalmi, anyagi helyzetben lévő)
  • francia situer ← késő latin situare, situatum ‘helyez’ ← situs ‘helyzet, fekvés’ ← sinere, situm ‘fektet, helyez’

További hasznos idegen szavak

hendiadisz

  • stilisztika két mellérendelt főnév használata jelzős szerkezet helyett, pl. "csillagos ég" helyett "csillag és ég"
  • görög hendiadüsz ‘egyet kettő által’: hen ‘egy’ | dia ‘át, által’ | düó ‘kettő’

hiperaciditás

  • orvosi gyomorsavtúltengés
  • tudományos latin hyperaciditas ‘ua.’: görög hüper ‘felett, túl’ | latin aciditas ‘savasság’ ← acidus ‘savanyú’ ← acere ‘savanyúnak lenni’
A szituál és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

laisser passer

kiejtése: lesszé passzé
  • közgazdaságtan a klasszikus gazdasági liberalizmus jelszava, a laissez faire azonos értelmű változata
  • francia, ‘engedje haladni’ (ti. a dolgukat a maguk útján): laisser ‘enged’ ← latin laxare ‘lazít, bővít, könnyít’ ← laxus ‘lankadt, laza, bő’ | passer ‘halad, múlik, lezajlik’ ← késő latin passare ‘ua.’ ← latin passus ‘lépés’ ← pandere, passum ‘kinyújt’

elektrotermia

  • fizika elektromos áram hővé alakulása
  • kohászat kohászati vagy vegyi eljárás, melynek hőszükségletét elektromos hevítés szolgáltatja
  • német Elektrothermie ‘ua.’: lásd még: elektro- | görög thermé ‘hő’

genus proximum

kiejtése: genusz prokszimum
  • filozófia a legközelebbi nemfogalom, amely alá valami besorolható (pl. oroszlánnak a macskafélék, ezeknek az emlősök stb.)
  • tudományos latin, ‘ua.’: lásd még: genus | latin felsőfok proximus ‘legközelebbi’ ← prope ‘közel’

taksál

  • felmér, értékel, felbecsül
  • hisz, vél, gondol, tart
  • latin gyakorító taxare ‘felbecsül’, eredetileg ‘érintget, végigtapogat’ ← tangere, tactum ‘érint’
  • lásd még: tangens

gerálja magát

  • valakinek vagy valaminek kiadja magát
  • hatalmát éreztetve viselkedik
  • német (sich) gerieren ‘ua.’ ← francia gérer ‘irányít, igazgat’ ← latin gerere ‘hord, visel(kedik), elvégez’
  • lásd még: gerundium

diszjunkt

  • idegen, elkülönült
  • matematika közös elemet nem tartalmazó (halmazok)
  • logika egymást kizáró
  • német disjunkt ‘ua.’, lásd még: diszjungál

belletrisztika

  • irodalom sajtóban megjelenő, könnyebb fajsúlyú szépirodalom, széppróza
  • német Belletristik ‘ua.’ ← francia belles-lettres kiejtése: belletr ‘szépirodalom’, tkp. ‘szép betűk’: beau, belle ‘szép’ ← latin bellus ‘ua.’ | lettre ‘levél, betű’ ← latin littera ‘ua.’
  • lásd még: lettrizmus, litteratúra

izepifán

  • geometria azonos felszínű, de eltérő alakú (térbeli idomok)
  • német isepiphan ‘ua.’: görög iszosz ‘azonos, egyenlő’ | epiphaneia ‘megjelenés, külső, felület, felszín’, lásd még: epifánia

nacionális

  • nemzeti, országos
  • + hazafias
  • újkori latin nationalisfrancia national ‘ua.’ ← latin natio, nationis ‘születés, törzs, nemzet’, lásd még: náció

lombikbébi

  • bizalmas az emberi testen kívül, steril edényben végzett megtermékenyítés révén létrejött, de az anya által kihordott magzat
  • magyar, lásd még: lombik

diszharmónia

  • zene az összhang hiánya
  • átvitt értelemben egyenetlenség, nézeteltérés
  • középkori latin dysharmonia ‘ua.’: görög düsz- ‘hibásan’ | lásd még: harmónia

matiné

  • délelőtti műsoros rendezvény, előadás
  • német Matinee ‘ua.’ ← francia matinée ‘a délelőtt’ ← matin ‘a reggel’ ← latin matutinus ‘reggeli’, lásd még: matutínum
  • lásd még: mattináta, matúra

avantgardizmus

  • művészet a hagyományos formákat és ábrázolási módszereket elvető művészeti mozgalmak és törekvések a 20. század első három évtizedében (pl. futurizmus, kubizmus, dadaizmus stb.)
  • francia avantgardisme ‘ua.’, lásd még: avantgárd(a), -izmus

hübrisz

  • gőg, felfuvalkodottság, elbizakodottság
  • görög ‘ua.’ ← hübreó ‘kevélykedik, nem ismer mértéket’