Idegenszótár

hendiadisz jelentése

  • stilisztika két mellérendelt főnév használata jelzős szerkezet helyett, pl. "csillagos ég" helyett "csillag és ég"
  • görög hendiadüsz ‘egyet kettő által’: hen ‘egy’ | dia ‘át, által’ | düó ‘kettő’

További hasznos idegen szavak

fátermörder

  • öltözködés magas álló gallér a 19. század elejének férfi viseletében
  • német Vatermörder ‘ua.’, tkp. ‘apagyilkos’ (a névadás okát nem ismerjük): Vater ‘apa’ | Mörder ‘gyilkos’ ← Mord ‘gyilkosság’
A hendiadisz és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

ispotály

  • + kórház, betegház
  • szegényház, menhely
  • régi német Spital ‘ua.’, lásd még: hospitály1

deplacement

kiejtése: deplaszman
  • hajózás vízkiszorítás
  • francia déplacement ‘ua.’ ← déplacer ‘elmozdít, áthelyez, kiszorít’: dé(s)- ← latin dis- ‘el, félre’ | placer ‘helyez’, lásd még: plaszíroz

progrediens

  • előrehaladó
  • orvosi súlyosbodó
  • latin, ‘ua.’, lásd még: progrediál

defec-

ignobilis

  • + nemtelen, nem nemes, közönséges
  • latin, ‘ua.’: i(n)- ‘nem’ | nobilis, eredetileg gnobilis ‘nemes’, lásd még: nobilis

palliális

  • anatómia az agyköpenyhez tartozó
  • tudományos latin, ‘ua.’, lásd még: pallium

pausz(papír)

  • áttetsző famentes papír másolandó műszaki rajzok számára
  • német Pauspapier ← pausen ‘áttetsző papírra másol’: francia ébaucher ‘tervez, vázol’ Χ poncer ‘átmásol’

posszibilis

  • lehetséges
  • latin possibilis ‘ua.’ ← posse ‘lehet, képes’

hipnotikus

  • orvosi a hipnózissal kapcsolatos
  • átvitt értelemben igéző, igézetes, delejes
  • tudományos latin hypnoticus ‘ua.’ ← görög hüpnótikosz ‘altató’ ← hüpnosz ‘alvás’

generálkommandó

monofág

  • biológia egyféle, mindig azonos táplálékon élő állat
  • német Monophag ‘ua.’, lásd még: monofágia

holo-

  • (tudományos szóösszetételek előtagjaként) egész, teljes, egészen
  • görög holosz ‘egész’, holósz ‘egészen’