siculicidium jelentése

kiejtése: szikulicídium
  • történelem székelyöldöklés, avagy a mádéfalvi veszedelem, a császári csapatok által 1764. január 7-én végbevitt vérengzés az ott összegyűlt székelyek között, akik a határőrezredekbe való kényszersorozás ellen tiltakoztak
  • latin, ‘ua.’: siculus ‘székely’ | -cidium ‘öldöklés’ ← caedere, (ce)cidi ‘megöl’
  • lásd még: kronogramma

További hasznos idegen szavak

krisztallológia

  • tudomány ásványtan
  • angol crystallology ‘ua.’: görög krüsztallosz ‘jég, hegyi kristály’ | lásd még: -lógia

osztriga

  • állattan főleg nyersen fogyasztott tengeri kagylófajta
  • északol ostriga ← olasz ostrica ‘ua.’ ← latin ostrea, ostreum ← görög osztreion ‘kagyló, osztriga’
  • lásd még: osztracizmus
A siculicidium és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

kórus

  • zene kar, énekkar
  • tánckar, szavalókar
  • építészet templomi karzat
  • latin chorus ‘kar, csapat’ ← görög khorosz ‘tánc, ókori drámai mű ének- és tánckara’

kozmográfus

  • földrajz kozmográfiai mű szerzője
  • német Kosmograph ‘ua.’, lásd még: kozmográfia

cunami

  • tengeralatti földrengéskor vagy tűzhányó kitörésekor keletkező, nagy sebességgel haladó és a partoknál 15–30 méter magasságot is elérő tengeri szökőhullám
  • japán, ‘ua.’: cu ‘kikötő’ | nami ‘hullám’

reponíbilis

  • orvosi helyretehető, helyreállítható, visszahelyezhető
  • tudományos latin reponibilis ‘ua.’, lásd még: reponál

hematikus

  • orvosi a vérrel kapcsolatos, rá vonatkozó
  • tudományos latin haematicus ‘ua.’ ← görög haima, haimatosz ‘vér’

delabializáció

  • nyelvtan az ajakkerekítéses jelleg megszűnése magánhangzókban a nyelvfejlődés során
  • tudományos latin delabialisatio ‘ua.’: de- ‘el’ | lásd még: labializáció

rigsmĺl

kiejtése: riksmól
  • nyelvtan a norvég irodalmi nyelv (lásd még: bokmĺl)
  • norvég, ‘ua.’: rig ‘ország’ | mĺl ‘beszéd, nyelv’

adu

  • játék kártyajátékban a legerősebb szín, amely a többi szín bármely lapját üti
  • átvitt értelemben döntő érv
  • bizalmas nagyágyú, nagymenő
  • német nyelvjárás adut ← francia à toutkiejtése: atu ‘mindenre (jó)’: à ← latin ad ‘rá’ | tout ← latin totus ‘egész, minden’ (a magyarban a -t végződés tárgyragnak érződött, ezért alanyi formában elmaradt, de ma is él az adutt, aduttol)

fikció

  • koholmány, kitaláció
  • képzelődés, agyrém
  • feltevés, feltételezés
  • irodalom kitalált történeten alapuló, nem tudományos jellegű mű, szépirodalmi alkotás
  • latin fictio ‘ua.’, tkp. ‘formálás, elképzelés’ ← fingere, fictum ‘képzel, kigondol, kohol’
  • lásd még: figura, finta

fenomenológiai szociológia

  • tudomány a társadalmi valóságot nem annak ok-okozati összefüggéseiben, hanem a róla alkotott emberi fogalmakban és képzetekben vizsgáló társadalomtudományi ág
  • lásd még: fenomenológia, szociológia

fotodióda

  • villamosság fényelektromos félvezető dióda
  • lásd még: foto-, dióda

hiperfágia

  • orvosi kényszeres túltáplálkozás, a normálisan szükségesnél több táplálék fogyasztása
  • tudományos latin hyperphagia ‘ua.’: görög hüper ‘felett, túl’ | phagein ‘eszik’

karpológia

  • növénytan gyümölcstan
  • tudományos latin carpologia ‘ua.’: görög karposz ‘gyümölcs’ | lásd még: -lógia

obskurantista

  • népbutító, a felvilágosodással szemben ellenséges személy
  • magyar, lásd még: obskurantizmus (a fasizmus–fasiszta és hasonló szópárok mintájára)