savoir-faire jelentése

kiejtése: szavoárfer
  • gyakorlati ügyesség, szakértelem, cselekvőképesség
  • francia, ‘ua.’: savoir ‘tudás, tudni’ ← latin sapere ‘tud’ | fairelatin facere ‘csinál’

További hasznos idegen szavak

provízió

  • közvetítői díj, jutalék
  • + élelmiszerkészlet
  • német Provision ‘ua.’ ← olasz provvisione ‘készlet, jutalék’ ← latin provisio ‘előrelátás, gondoskodás’ ← providere, provisum, lásd még: provideál

mendikáns vagy mendikás

  • vallás a református legátust kísérő kollégiumi kisdiák, aki köszöntőket mondott, és a kollégiumnak szánt adományokat összegyűjtötte
  • latin mendicans ‘kéregető’ ← mendicare ‘koldul, kéreget’ ← mendicus ‘koldus’, tkp. ‘testi fogyatékos’ ← mendum ‘testi hiba’ (magy népnyelvi formája mendikás)
A savoir-faire és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

de visu

kiejtése: dé vízú
  • a látottak alapján, a tapasztaltak alapján
  • latin, ‘ua.’: de- ‘-ból’ | visus ‘látás’ ← videre, visum ‘lát’

nihil obstat

kiejtése: nihil obsztat
  • vallás a katolikus egyházi cenzúra nyomtatási engedélye egyházi kiadványon
  • latin, ‘semmi akadálya’: lásd még: nihil | obstare ‘eléje áll, akadályoz’: ob- ‘szembe’ | stare ‘áll’

reputáció

  • hír, hírnév, jóhír, közmegbecsülés
  • tisztesség
  • német Reputation ‘ua.’ ← latin reputatio ‘megfontolás, mérlegelés’ ← reputare ‘kiszámít, meggondol’: re- ‘újra, vissza’ | putare ‘vél, számol’

herézis

  • + vallás eretnekség
  • latin haeresis ‘ua.’ ← görög hairészisz ‘vétel, választás’ (ti. egy más tané a kötelező helyett) ← haireó ‘fog, vesz, választ’

noétika

  • filozófia ismeretelmélet
  • német Noetik ‘ua.’ ← görög noétikosz ‘megértésre, gondolkodásra képes’ ← noeó ‘felfog, gondolkodik’
  • lásd még: núsz

fájront

  • bizalmas a munkaidő vége
  • hazai német és erdélyi szász fájaromt, fairamdnémet Feierabend ‘ünnep előestéje, szombat este, a munkahét vége’: Feierlatin feriae ‘ünnep, munkaszüneti nap’ | Abend ‘este’

ekvilibrista

  • cirkuszi egyensúlyozó művész, kötéltáncos
  • francia équilibriste ‘ua.’ ← latin aequilibrium ‘egyensúly’: lásd még: ekvi- | latin libra ‘kétkarú mérleg’

ferbli

  • játék magyar kártyával játszott régi hazárdjáték
  • bajor-osztrák färbln ‘ua.’ ← farbnémet Farbe ‘szín, kártyaszín’

citation index

kiejtése: szájtéjsn index
  • tudomány hivatkozási index, jegyzék tudományos mű apparátusában arról, hogy hol és hányan hivatkoztak a szóban forgó közleményre
  • angol, ‘ua.’: cite ‘idéz’, lásd még: citál | lásd még: index

putrefakció

  • rothadás
  • tudományos latin putrefactio ‘ua.’ ← putrefacere ‘porhanyít, rothaszt’: puter ‘redves, rothadt’ | facere ‘tesz vmivé’

geometrikus

  • tudomány mértani
  • latin geometricus ‘ua.’ ← görög geómetrikosz ‘földmérési’, lásd még: geometria

nonlinearitás

  • matematika olyan kapcsolat változó mennyiségek között, amelyben egyikük változása nem arányosan követi a másikét
  • lásd még: non-, linearitás

languszta

  • állattan ízletes húsú nagy tengeri rák
  • francia langouste ‘ua.’ ← népi latin lacustalatin locusta ‘sáska’ (alaki hasonlóság folytán)

pervertál

  • megront, elzülleszt
  • kiforgat, elferdít (szöveget, értelmet)
  • latin pervertere, perversum ‘elfordít, tévútra visz’ ← per- ‘el, félre’ | vertere ‘fordít’