skart jelentése
játék a tarokkban félretett, a játszmában részt nem vevő lapok kötege, talonátvitt értelemben a tétlenségre kárhoztatott ember helyzeteausztriai német skart ‘ua.’ ← olasz scarto ‘selejt, talon’ ← scartare ‘lapokat eldob’: s- ← latin ex- ‘el’ | carta ← olasz charta ‘papír, lap, kártya’
További hasznos idegen szavak
rozs- vagy árpakenyérből és vízből erjesztett, csekély szesztartalmú, savanykás orosz üdítő ital
orosz kvasz ‘ua.’ ← kvaszitj ‘savanyít, erjeszt’magyar kovász
A skart és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
filozófia ismeretelmélettudományos latin epistemologia ‘ua.’: lásd még: episztémé , -lógia
közgazdaságtan beruház, befektetnémet investieren ‘ua.’ ← késő latin investire ‘felöltöztet’: in- ‘bele’ | vestis ‘ruha’
állattan gyors lábú észak-afrikai egypúpú teve, dromedárarab , ‘ua.’
jogtudomány becikkelyez, törvénybe iktatközépkori latin inarticulare ‘ua.’: in- ‘bele’ | lásd még: artikulus
kiejtése: kuéizmus
orvosi önszuggesztión alapuló régi gyógyeljáráskezdeményezőjéről, E. Coué francia gyógyszerészről | lásd még: -izmus
filozófia a tapasztalatot, a tényeket megelőzőeleve eltökélt, elhatározott
angol aprioristic ‘ua.’, lásd még: a priori
kiejtése: per pédész
gyalogosan, gyalogszerrel
latin , ‘ua.’: per ‘át, révén, szerint’ | pes, pedis ‘láb’lásd még: pedál
történelem paraszti faluközösség Oroszországban 1917 előttorosz . ‘ua.’ ← obscsij ‘közös’
ásványtan kristályos alumíniumoxid, egyes változatai (rubin, zafir) értékes drágaköveknémet Korund ← latin corundum ← szanszkrit kuruvinda ‘rubin’
orvosi orrhangú beszédtudományos latin rhinolalia ‘ua.’: lásd még: rino- | görög laleó ‘fecseg, beszél’
kiejtése: hajriger
újbor, idei termésű bor
ilyet árusító (termelői) borkimérés Ausztriában
ausztriai német , ‘ua.’ ← felsőném heurig ‘idei’ ← heuer ‘idén’ ← ófelnémet hiuru , eredetileg hiu jaru ‘ebben az évben’: hiu (mai német her ) ‘ide’ | jaru (mai német Jahr ) ‘év’
