alexandrinus jelentése

  • irodalom tizenkét (vagy tizenhárom) szótagos, a hatodik szótag után sormetszetet tartalmazó verssor a nyugat-európai költészetben
  • tudományos latin, ‘ua.’ ← (Roman d’) Alexandre ‘(Regény) Alexandroszról’ (12. századi francia versregény Nagy Sándor makedón királyról, melyben a sorfaj először jelent meg) ← görög Alexandrosz ‘férfiak védelmezője’: alexó ‘véd’ | anér, androsz ‘férfi’

További hasznos idegen szavak

amfibolit

  • ásványtan szarukő, sötétzöld-fekete, durva kristályos, tömör kőzet, de ha kristályai megnőnek, akkor palás szerkezetű
  • német Amphibolit ‘ua.’: lásd még: amfibólia (szerkezeti ingadozására értve) | -it (ásványra utaló toldalék)

militarizmus

  • politika a fegyverkezés és háborús készülődés politikája
  • politika a katonai vezetés politikai uralma
  • német Militarismus ← francia militarisme ‘ua.’, lásd még: militáris, -izmus
A alexandrinus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

démarkhosz

  • történelem a démoszok (választókerületek) élén álló, előbb választott, utóbb kisorsolt elöljáró ókori görög államokban
  • görög, ‘ua.’: démosz ‘választókerület’, eredetileg ‘nép’ | arkhosz ‘vezető’ ← arkhó ‘elöl megy, élen áll, vezet’ ← arkhé ‘kezdet’

arámi

  • néprajz Szíriában és Mezopotámiában élt ókori sémi nép
  • nyelvtan e nép nyelve, amely a Kr.e. 2. századtól hosszú ideig Palesztinának is beszélt nyelve volt
  • sémi aramu ‘arámi’

adenogén

  • orvosi mirigyi eredetű
  • német adenogen ‘ua.’: görög adén, adenosz ‘mirigy’ | lásd még: -gén

gonorrea vagy gonorrhoea

  • orvosi kankó vagy tripper, gennyes folyással járó nemi betegség
  • tudományos latin, ‘ua.’: görög goné ‘nemzés, ondó’ | rheó ‘folyik’

melanit

  • ásványtan ékkő, a gránátkő bársonyfekete változata
  • lásd még: melan- | -it (ásványra utaló toldalék)

rapszodosz

  • ókori görög vándorénekes, aki maga vagy mások énekeit adta elő lantkísérettel
  • görög rhapszodosz ‘vándorénekes’, tkp. ‘dalokat összefoldozó’: rhaptó ‘foltoz, összeilleszt’ | ódé ‘ének’

geotropizmus

  • biológia a növényeknek a nehézségi erő által kiváltott ingermozgása
  • biológia a növényi szervek ennek megfelelő irányú növekedése (pl. a gyökér lefelé, a szár felfelé nő)
  • lásd még: geo-, tropizmus

elektrum

cián-hidrogén

reprimál

  • elnyom, elfojt, elejét veszi
  • latin reprimere, repressum ‘visszaszorít’: re- ‘vissza’ | premere ‘nyom’