raritás jelentése
ritkaság, különlegesség
valaminek a ritka előfordulása
latin raritas ‘ua.’ ← rarus ‘ritka’
További hasznos idegen szavak
sebtapasz, ragtapasz
szépségtapasz
átvitt értelemben vigasz, gyógyír, fájdalomdíjközépkori latin (em)plastrum ‘tapasz, gipszburkolat’ ← görög emplasztron , eredetileg emplaszton ‘vakolás’ ← emplasszó ‘agyaggal vagy viasszal beborít’ | en- ‘be’ | plasszó ‘formáz’lásd még: plasztik , plasztikus
kiejtése: in kontinuó
folyamatosan, folytonosan, szakadatlanul
latin , ‘ua.’: in ‘-ba’ | lásd még: kontinuum
A raritás és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
ellenvetés
latin obiectio ‘ua.’ ← obicere, obiectum ‘eléje vet, szembeállít’, lásd még: objektum
argó lopott holmi, zsákmányholmi, cókmók
jiddis schoire ‘áru, lopott holmi’ ← héber szhóráh ‘kereskedőnő’
szabályszerűség, egészség, ép értelem
latin normalitas ‘ua.’, lásd még: normális
orvosi vesevizenyővel és fehérjevizeléssel járó tünetegyüttestudományos latin nephrosis ‘ua.’: görög nephrosz ‘vese’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)
biokémia szteránvázat tartalmazó, élettanilag fontos policiklikus vegyületek gyűjtőnevelásd még: szter(án) | -id ‘-szerű’ ← görög eidosz ‘külső’
konyhaművészet (húst) apróra vagdal vagy darálausztriai német faschieren ‘húst vagdal’ ← francia farcir ‘húsvagdalékkal megtölt’ ← latin farcire ‘töm’lásd még: farce , infarktus
kiejtése: parforsz
erőszakkal, erővel
francia , ‘ua.’: par ← latin per ‘által’ | force ← késő latin fortia ‘erő’ ← fortis ‘erős’lásd még: forsz
meteorológia talajnedvesség-mérő annak meghatározására, hogy a csapadék hány százaléka szívódik be a talajbaangol lysimeter ‘ua.’: görög lüszisz ‘oldódás’ ← lüó ‘old’ | metreó ‘mér’
vallás szerzetesek hajnali imádságalatin , ‘ua.’ ← matutinus ‘hajnali, reggeli’ ← Matuta ‘a gabonaérés és a hajnal római istennője’ ← *matutus ‘korai, idején való’, ill. maturus ‘érett’lásd még: matiné , matúra
nyelvtan a sémi nyelvekkel foglalkozó tudományáglásd még: szemita , -lógia
felavatás, felszentelés, beiktatás
latin inauguratio ‘ua.’, lásd még: inaugurál
