punktum jelentése
ezzel vége, az ügy be van fejezve, nincs tovább
német Punktum ‘ua.’ ← latin punctum ‘pont, a mondatot lezáró írásjel’ ← pungere, punctum ‘szúr’lásd még: pungál
További hasznos idegen szavak
irodalom félrím, magánhangzós rím, elsősorban a magánhangzók egybecsengésére alapozott rímnémet Assonanz ← francia assonance ‘ua.’ ← latin assonare , lásd még: asszonál
orvosi szabálytalan formájú vörösvérsejttudományos latin poikilocyta ‘ua.’ görög poikilosz ‘tarka, pettyes, különféle’ | kütosz ‘üreg, cella, sejt’
A punktum és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
konyhaművészet marinádban pácol (halat, vadat)német marinieren ← francia mariner ‘ua.’, lásd még: marinád lásd még: mare
orvosi műthető, műtéttel gyógyíthatótudományos latin operabilis ‘ua.’ lásd még: operál
művészet mellszoborfrancia buste ‘emberi felsőtest, mellszobor’ ← olasz busto ‘törzs’ ← késő latin bustum ‘emberi felsőtest’
kiejtése: in abszencia
jogtudomány távollétébenlatin , ‘ua.’: in ‘-ban’ | absens, absentis ‘távollévő’ ← abesse ‘nincs jelen’: ab- ‘el’ | esse ‘lenni’
a cionizmus eszméjének híve
angol cionist ‘ua.’, lásd még: cionizmus
növénytan szellőrózsalatin anemona ‘ua.’ ← görög anemosz ‘szél’
szőrtelenítő szer
szőrtelenítő eszköz
francia dépilateur ‘ua.’, lásd még: depilál
kémia a butánból levezethető egyértékű alkilgyöknémet Butyl ‘ua.’: lásd még: but(án) | görög hülé ‘anyag’
kémia három benzolgyűrűs szénhidrogén, az antracén szerkezeti változata, színtelen lemezes kristályokból álllásd még: fén , antr(ac)én
geológia folytonos vonal, amely az azonos erejű földrengéseknek kitett helyeket köti össze a térképennémet Isoseisme ‘ua.’: görög iszosz ‘azonos, egyenlő’ | görög szeiszmosz ‘rázás, rengés’ ← szeió ‘ráz’
hivatalos rovat, hasáb iratban, jegyzékenlatin rubrica ‘törvény, törvénycikk (melynek címét vörössel írták)’ ← rubrica (terra) ‘vörös festék’, tkp. ‘vöröslő (föld)’ ← rubere ‘vöröslik’ ← rubus ‘szeder’lásd még: rubin
társadalmi, közösségi
népjóléti, az egyének társadalmi és anyagi helyzetével foglalkozó, a hátrányos helyzetűeket segítő (gondozás, segély)
német sozial ‘ua.’ ← latin socialis ‘társas, hitvestársi, szövetségi’ ← socius ‘társ, szövetséges’ ← sequi, secutus ‘követ’lásd még: szekvens
