patronázs jelentése
jogtudomány társadalmi egyesületek ténykedése veszélyeztetett személyek segélyezésére, szabadult rabok beilleszkedésének támogatására
francia patronage ‘ua.’ ← patronner ‘pártfogol’ ← patron , lásd még: patrónus
További hasznos idegen szavak
névleg, név szerint
latin , ‘ua.’, lásd még: nominális
érdemes, érdemdús
latin , ‘ua.’: bene ‘jól’ ← bonus ‘jó’ | meritus ‘érdemes, megérdemelt’ ← mereri, meritus ‘érdemel’
A patronázs és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
kémia (valamely anyagban) megszünteti az emulgeált állapotot
latin de- ‘le, el’ | lásd még: emulgeál
biológia a hormonokkal kapcsolatos
angol hormonal ‘ua.’, lásd még: hormon
textilipar bársonyos, sűrű szövésű pamutszövet, ördögbőr
francia duvetine kiejtése: düvtin ‘ua.’ ← duvet ‘pihe’ ← ófrancia kicsinyítő képzős dumet ‘ua.’ ← óskandináv dúnn ‘pehely’
magyar dunna(lúd)
bizalmas hamiskásan mosolyog, bazsalyog
német hangfestő schmunzeln ‘ua.’
habarcs, vakolat
bajor-osztrák marter, malter ← német Mörtel ‘ua.’ ← latin mortarium ‘mészkőzúzó’, eredetileg ‘mozsár
politika fasiszta jellegűvé válik
magyar , lásd még: fasizmus
jogtudomány megerősítő, jóváhagyó
francia confirmatif ‘ua.’, lásd még: konfirmál
nyelvtan sajátos magyar nyelvi fordulat
nyelvtan ez mint idegenszerűség más nyelvi közegben
tudományos latin Hungarismus , lásd még: hungarus , -izmus
észrevétel, feljegyzés
hazai latin notitia ‘ua.’, eredetileg ‘ismertség, ismeret’ ← notus ‘ismeretes, híres’ ← noscere, notum ‘megismer’
kiejtése: jurisztícium
jogtudomány törvényszünet, perszünet
latin iuristitum ‘ua.’: ius, iuris ‘jog, törvény, igazság’ | -stitium , eredetileg statium ‘megállás’ ← (si)stere, statum ‘megáll’ ← stare ‘áll’
nyers, rideg, sértő modorú, elutasító
francia brusque ‘ua.’ ← olasz brusco ‘fanyar, csípős’ ← latin ruscus ‘egértövis’