hungarus jelentése

  • történelem a történelmi Magyarország lakója, ott élt személy, etnikai hovatartozásától eltekintve
  • latin Hungarus, eredetileg Ungarus ‘magyar’ ← török ongur, onogur (törökös nép, amellyel az idegen történetírók a 6. század óta ismételten összetévesztették a magyarokat), tkp. ‘tíz ogur törzs népe’: on ‘tíz’ | ogur ‘törökös néptörzs’

További hasznos idegen szavak

krájzleros

  • szatócs, vegyeskereskedő
  • német Greissler ← ‘szatócs’ ← Greiss ‘termény, élelmiszer’
A hungarus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

agyusztál

endemizmus

  • biológia az a jelenség, hogy egyes növény- és állatfajok csak egy adott szűk területen fordulnak elő
  • angol endemism ‘ua.’: lásd még: endémia, -izmus

akupresszúra

  • orvosi az akupunktúra változata, melynek során a tűk beszúrása helyett az adott pontokra ujjheggyel gyakorolnak nyomást
  • tudományos latin acupressura ‘ua.’: acus ‘tű, (ujj)hegy’ | lásd még: presszúra

katafázis

  • orvosi mondatok vagy mondattöredékek értelmetlen ismételgetésében megnyilvánuló beszédzavar
  • tudományos latin cataphasis ‘ua.’ ← görög kataphaszisz ‘bizonykodás, megerősítés’ ← kataphémi ‘bizonygat’: kata- ‘le, szét’ | phémi ‘beszél’

aviditás

  • kapzsiság, mohóság
  • latin aviditas ‘ua.’ ← avidus ‘mohó, vágyódó, kapzsi’ ← avere ‘bír, birtokol’

chordophon

kiejtése: kordofon
  • zene a húros hangszerek összefoglaló elnevezése
  • angol chordophon ‘ua.’: lásd még: chorda | görög phóné ‘hang’

palatinus

  • történelem nádor, a magyar király után a legmagasabb méltóság
  • középkori latin (comes) palatinus ‘palota-(gróf)’ ← latin palatium ← ‘palota, császári udvar’ ← Palatium ‘domb Rómában’ (itt állt a római császárok udvara)

idiolektus

  • nyelvtan az adott egyedre jellemző sajátos, személyes nyelvhasználat, egyéni nyelv(változat)
  • tudományos latin idiolectus ‘ua.’: görög idiosz ‘külön, saját’ | lásd még: (dia)lektus

póz

  • testtartás, testhelyzet
  • modor, mesterkéltség, hatáskeresés
  • francia pose ‘ua.’ ← poser ‘helyez’ ← késő latin pausare ‘szüntet, pihentet, helyez’, lásd még: pauza

geohidrológia

  • geológia a felszín alatti vizek mozgástörvényeivel foglalkozó tudományág
  • lásd még: geo-, hidrológia

bronchográfia

  • orvosi a hörgők röntgenvizsgálata kontrasztanyag segítségével
  • tudományos latin bronchographia ‘ua.’: lásd még: bronchus, -gráfia

organoid

  • biológia szervszerű, szervhez vagy szerves anyaghoz hasonló
  • tudományos latin, ‘ua.’, lásd még: organo- | -id ‘-szerű’ ← görög eidosz ‘külső’