Idegenszótár

hungarus jelentése

  • történelem a történelmi Magyarország lakója, ott élt személy, etnikai hovatartozásától eltekintve
  • latin Hungarus, eredetileg Ungarus ‘magyar’ ← török ongur, onogur (törökös nép, amellyel az idegen történetírók a 6. század óta ismételten összetévesztették a magyarokat), tkp. ‘tíz ogur törzs népe’: on ‘tíz’ | ogur ‘törökös néptörzs’

További hasznos idegen szavak

dépendance

kiejtése: depandansz
  • építészet szálloda vagy nyaraló önálló melléképülete
  • francia, ‘ua.’, tkp. ‘függelék’, lásd még: dependencia
A hungarus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

dilatórius

  • halasztó, késleltető (hatályú)
  • latin dilatorius ‘ua.’ ← dilator ‘halogató’ ← differre, dilatum, tkp. dis-ferre ‘halaszt, késleltet’: dis- ‘el, szét’ | ferre ‘visz’

hierokrácia

  • papi uralom
  • angol hierocracy ‘ua.’: görög hierosz ‘szent’ | krateó ‘uralkodik’ (az arisztokrácia és hasonló szavak mintájára)

phylaxis

proletarizálódik

  • proletársorba süllyed
  • német proletarisieren ‘proletársorba süllyeszt’

hazardéria

  • + kockázatos lépés
  • francia hasarderie ‘ua.’, lásd még: hazárd

akromodermia

  • orvosi a bőr színanyagának hiánya
  • tudományos latin achromodermia ‘ua.’: görög a- ‘nem’ | khróma ‘szín’ | derma ‘bőr’

predáció

  • biológia ragadozás, két állatpopuláció viszonya, amelyben egyik a másiknak a tápláléka
  • latin praedatio ‘ua.’, lásd még: prédál

deka-

  • fizika egy mértékegység tízszeresét jelölő előtag, pl. dekagramm, dekalumen
  • görög deka ‘tíz’

elefantiázis

  • orvosi elefántkór, a végtagok kóros megvastagodása
  • tudományos latin elephantiasis ‘ua.’ ← elephans, elephantis ← görög elephasz, elephantosz ‘elefánt’ | -ázis (betegségre utaló toldalék)

embrionális

  • biológia magzati
  • átvitt értelemben kezdeti, kezdetleges, fejletlen, kifejletlen
  • tudományos latin embryonalis ‘ua.’, lásd még: embrió

árja

  • nyelvtan az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ága
  • történelem (a náci fajelméletben) a vezetésre hivatott germán "fajhoz" tartozó
  • nem zsidó
  • óperzsa, óind arya ‘jogszerű, nemes, előkelő’