oszteoblaszt jelentése

  • orvosi csontképző sejt
  • tudományos latin osteoblast ‘ua.’: lásd még: oszteo- | görög blaszté ‘csíra’

További hasznos idegen szavak

frenetikus

  • lelkes(ítő), tomboló, viharos (siker, taps, ünneplés)
  • német frenetisch ← francia frénetique ‘ua.’ ← latin phreneticus ‘eszelős’ ← görög phrenétikosz ‘agyhártyagyulladásban szenvedő’ ← phrén ‘elme’

kalcinál

  • kémia kristályos mészből vagy más anyagból vegyileg megkötött vizet hevítéssel eltávolít
  • német kalzinieren ‘ua.’ ← késő latin calcinus ‘mészből való’ ← latin calx, calcis ‘mész’
A oszteoblaszt és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

kantele

  • zene fogólap nélküli, citeraszerű finn népi hangszer
  • finn, ‘ua.’

alraune

  • mitológia a germán hitregék hegyi szelleme, kincsek rejtekhelyének ismerője
  • növénytan kétágú mandragóragyökér, az ókor óta szerelmi és termékenységi varázslás eszköze
  • német Alraune ‘ua.’: Alp ← ófelnémet alb ‘lidérces álmokat okozó szellemlény’ | raunen ‘súg, morog’
  • lásd még: alpes

populista

  • (fn )pol a populizmus híve, képviselője
  • melléknév a populizmussal kapcsolatos, azon alapuló
  • népies, a paraszti rétegeket pártoló
  • angol populist ‘ua.’, lásd még: populizmus

izospin

  • fizika erős kölcsönhatásban is megmaradó kvantumszám
  • lásd még: izo-, spin

lect-

proteinúria

  • orvosi fehérjevizelés
  • tudományos latin proteinuria ‘ua.’: lásd még: protein | görög uron ‘vizelet’

idiomorf

  • ásványtan önalakú, a saját teljes alakjában kifejlődött (kristály)
  • német idiomorph ‘ua.’: görög idiosz ‘külön, saját’ | morphé ‘alak’

diglif

  • építészet kétvájatú téglalapból álló újkori frízdíszítő elem
  • angol, német diglyph ‘ua.’: görög di(sz)- ‘kétszer’ | glüphisz ‘vájat’ ← glüphó ‘vés’

morféma

  • nyelvtan szóelem, a nyelv legkisebb egysége, mely jelentéssel vagy funkcióval bír
  • a szó összetevőinek (tő és toldalékok) összefoglaló neve
  • francia morphčme ‘ua.’ ← görög morphé ‘alak’

sziderocita

  • orvosi vasat nemcsak hematin formájában tartalmazó vörösvérsejt
  • tudományos latin siderocyta ‘ua.’: görög szidérosz ‘vas’ | kütosz ‘üreg, cella, sejt’

dióda

  • informatika kételektródos elektroncső
  • német Diode ‘ua.’: görög di- ‘kétszer’ | hodosz ‘út’

adjekció

  • jogtudomány gyarapítás, hozzászerzés
  • latin adiectio ‘ua.’ ← adicere ‘hozzávet’: ad- ‘hozzá’ | iacere ‘dob’
  • lásd még: adiectivum

dentológus

  • orvosi fogorvos, fogász
  • magyar, lásd még: dentológia (a biológia–biológus és hasonló szópárok mintájára)