Idegenszótár

oszcillál jelentése

  • fizika rezeg, reng
  • ingadozik, hullámzik, váltakozik
  • latin oscillare, oscillatum ‘leng’ ← kicsinyítő képzős oscillum ‘inga, hinta’, tkp. ‘arcocska, kis álarc’, eredetileg Bacchus-arcú báb mint faágra akasztott ingó madárijesztő szőlőskertekben ← os ‘száj, arc’
  • lásd még: orális

További hasznos idegen szavak

empiriokriticizmus

  • filozófia szélsőségesen idealista bölcseleti tan a 19–20. század fordulóján, amely tagadja az emberi tudattól független valóság létezését, és a világot mint az érzetek kombinációját, a tudat jelenségét írja le
  • német Empiriokritizismus ‘ua.’, tkp. ‘a tapasztalat kritikájának tana’, lásd még: empíria, kriticizmus

deterríció

  • elrettentés
  • latin deterritio ‘ua.’ ← deterrere ‘elrettent’: de- ‘el’ | terrere ‘rémít’
  • lásd még: terror
A oszcillál és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

kompozíció

  • összeállítás, összetétel
  • irodalom felépítés, műszerkezet
  • művészet. zene műalkotás, zenemű
  • keverék, illatkeverék, ízkeverék
  • latin compositio ‘ua.’, lásd még: komponál

kadmium

  • kémia ezüstfehér, nyújtható fémes elem
  • tudományos latin cadmium ‘ua.’: görög kadmeiosz ‘cinkszilikát’ (az elemet ebben az ércben fedezték fel) | -ium (vegyi elemre utaló toldalék)

anglista

  • tudomány az anglisztika művelője
  • német Anglist ‘ua.’, lásd még: anglisztika

fenometria

  • növénytan egy növényállomány fejlődése során bekövetkező mennyiségi és minőségi változások mérése
  • német Phänometrie ‘ua.’, lásd még: fenométer

prosztézis

  • nyelvtan ejtéskönnyítő hang vagy szótag a szó elején, mint magyar i-skola (latin schola), görög pi-ptó ‘esem’ (ptószisz ‘esés’)
  • retorika szónoki beszéd elején a téma rövid megjelölése
  • görög proszthészis ‘ua.’, tkp. elététel: prosz- ‘elé, hozzá’ | (ti)thémi ‘tesz’

szangvinikus

  • orvosi vérmes, indulatos, lobbanékony, de könnyen lecsillapodó (természet, kedély)
  • tudományos latin sanguinicus ‘ua.’ ← latin sanguis, sanguinis ‘vér’ (ókori eredetű felfogás szerint az ilyen indulati embertípusban a testnedvek közül a vér mennyisége dominál)

anizogaméta

  • biológia kezdetleges növények önálló mozgásra is képes szaporító sejtje
  • tudományos latin anisogameta ‘ua.’, lásd még: anizogámia

ambiente

  • művészet a főalak és a háttér, ill. környezet összhangja mint a kép hatáseleme
  • olasz, ‘környezet’, tkp. ‘körülmenő’ ← olasz, latin ambire ‘körüljár’, lásd még: ambíció

allokúció

  • hivatalos megszólítás
  • üdvözlő, ünneplő beszéd
  • a pápa beszéde a bíborosok gyűléséhez
  • latin allocutio ‘ua.’ ← alloqui, allocutus, tkp. ad-loqui ‘megszólít, biztat’: ad- ‘hozzá’ | loqui ‘beszél’

naturatlon

  • sport természeti kalandsportokból (sziklamászás, hegyi kerékpározás, vadvízi evezés stb.) álló összetett sportág
  • angol naturathlon ‘ua.’: nature ‘természet’, lásd még: natúra | görög athlon ‘küzdelem’ (a pentatlon mintájára)

mitikus

  • a hitregékkel kapcsolatos
  • mesebeli, mondai, legendás
  • német mythisch ← görög müthikosz ‘ua.’, lásd még: mítosz

drüasz

mechanoglifa

  • geológia az üledékes kőzetek réteglapjain látható szerkezet, amelyet lerakódás közben a rétegre ható mechanikai hatások hoznak létre
  • angol mechanoglyph ‘ua.’: görög mechané ‘gépezet’ | glüphé ‘véset’ ← glüphó ‘vés’

mizantróp

  • embergyűlölő, világgyűlölő, emberkerülő személy
  • német Misanthrop ← francia misanthrope ← görög miszanthroposz ‘ua.’: miszeó ‘gyűlöl’ | anthroposz ‘ember’