gradál jelentése

  • fokokra beoszt
  • fokoz, magasabb fokra emel
  • német gradieren ‘ua.’ ← Grad ‘fok’, lásd még: grádus

További hasznos idegen szavak

disztonál

  • zene rosszul intonál, rosszul veszi a hangot
  • német distonieren ‘ua.’: latin dis- ‘széjjel, el’ | lásd még: tónus
A gradál és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

cuzacc

  • tartalék, pótlék
  • járulák, adalék
  • + kiegészítés
  • német Zusatz ‘ua.’ ← zusetzen ‘hozzátesz’: zu- ‘hozzá’ | setzen ‘helyez’

afrométer

  • élelmiszer különleges műszer a palackos pezsgő erjedési fokának a mérésére
  • francia aphromčtre ‘ua.’: görög aphrosz ‘hab, tajték’ | metreó ‘mér’

hormonális

  • biológia a hormonokkal kapcsolatos
  • angol hormonal ‘ua.’, lásd még: hormon

pluralis maiestatis

kiejtése: plurálisz majesztátisz
  • nyelvtan felséges többes, uralkodók formális megnyilatkozásaiban használt többes szám első személyű alak
  • latin, ‘ua.’: lásd még: plurális | maiestas ‘felség’, tkp. ‘nagyobbság’ ← középfok maius ‘nagyobb’ ← magnus ‘nagy’

sposalizio

kiejtése: szpozalíció
  • művészet Mária és Szent József eljegyzése mint festészeti ábrázolás tárgya
  • olasz, ‘eljegyzés’ ← sposare ‘eljegyez’ ← latin spondere, sponsum ‘ua.’

szénium

  • orvosi az öregkorra jellemző testi és lelki állapot
  • tudományos latin senium ‘ua.’ ← senex, senis ‘öreg’
  • lásd még: szenior

disszonáns

  • zene rosszul hangzó, fülsértő
  • kirívó, elütő, oda nem illő
  • átvitt értelemben egyenetlenséget okozó, sértő
  • késő latin dissonans ‘ua.’ ← dissonare ‘széthangzik, elüt’: dis- ‘szét, el’ | sonare ‘hangzik’ ← sonus ‘hang’

szalangána

  • állattan sarlósfecske, amelynek fészkét Kelet-Ázsiában csemegeként fogyasztják
  • angol salangane ← tagalog szalangan ‘ua.’

fakolit

  • geológia lencse alakú szubvulkáni kőzettest
  • angol phacolith ‘ua.’: görög phakosz ‘lencse’ | lithosz ‘kő’

szteatóma

  • orvosi faggyútömlő
  • tudományos latin steatoma ‘ua.’: görög sztear, szteatosz ‘faggyú’ | -óma (daganatra utaló toldalék)

klizma

  • orvosi beöntés
  • tudományos latin clysmagörög klüszma ‘ua.’ ← klüdzó ‘öblít’
  • lásd még: kataklizma, klistér

kentum

  • nyelvtan az indoeurópai család nyugati ágához tartozó (nyelvek: görög, latin, kelta, germán, amelyekben az ősnyelvi szókezdő k megmaradt vagy, a germán nyelvekben, h-vá vált)
  • latin centum, (ókori kiejtés szerint) kentum ‘száz’, lásd még: szatem

basszus

  • zene a legmélyebb zenei szólam
  • zene a legmélyebb férfihang
  • zene mélyebb hangú hangszerváltozat jelzői előtagja, pl. basszuskürt, basszustrombita
  • középkori latin bassus ‘alsó, mély’, eredetileg ‘tömzsi, kövér’ ← ?

emanáció

  • vallás isteni erő kisugárzása
  • kiáramlás, kiáradás
  • kémia radioaktív bomláskor keletkező nemesgáz, radon
  • latin emanatio ‘ua., lásd még: emanál