notáció jelentése

  • tudomány jelölés, jelölési rendszer
  • zene hangjegyírás
  • latin notatio ‘ua.’ ← notare, notatum ‘feljegyez’, lásd még: nótárius

További hasznos idegen szavak

indignáció

  • méltatlankodás, felháborodás, megbotránkozás
  • neheztelés, harag, bosszúság
  • latin indignatio ‘ua.’, lásd még: indignálódik

farmakokémia

A notáció és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

abszcisszió

  • növénytan elöregedett növényi részek leválása, leszáradása
  • tudományos latin abscissio ‘ua.’, lásd még: abszcissza

poláb

  • főnév nyelvtan kihalt nyugati szláv nyelv az Elba vidékéről
  • az ezt beszélő egykori nép tagja
  • melléknév e nyelvvel kapcsolatos
  • poláb polabski ‘ua.’ ← po Labe ‘az Elba mentén’

indeterminált

  • bizonytalan, meg nem határozott
  • német indeterminiert ‘ua.’, lásd még: indeterminácó

champlevé

kiejtése: samlövé
  • művészet beágyazott zománc, ötvösművészeti tárgyon bemélyített alapba égetett zománc
  • francia, ‘ua.’, tkp. ‘kiemelt mező’: champlatin campus ‘mező’ | leverlatin levare ‘emel’ ← levis ‘könnyű’

prefixum

  • nyelvtan előtag, szóeleji toldalék
  • tudományos latin praefixum ‘ua.’: prae- ‘elé’ | figere, fixum ‘tűz, illeszt’
  • lásd még: fix

pelikán

  • állattan gödény, nagytestű vízimadár a csőre alatt bőrzacskóval
  • német Pelikanközépkori latin pelicanusgörög pelekan ‘ua.’ ← peleküsz ‘kétélű bárd’ (a csőr alakjáról)

akrolit

  • művészet ókori fa vagy agyag szobor, melynek feje és végtagjai kőből voltak faragva
  • angol acrolithgörög akrolithon ‘ua.’: akrosz ‘legfelső, legszélső’ | lithosz ‘kő’

kontreminál

  • közgazdaságtan tőzsdei manővert ellenakcióval meghiúsít
  • francia contreminer ‘ua.’, lásd még: kontremin

kenózis

  • vallás Krisztus önkiüresítése, azaz lemondása isteni természetéről és hatalmáról azáltal, hogy emberi alakban megtestesült (a korai keresztény teológia kulcsszava Szent Pál egy kitétele nyomán, filozófia 2,7)
  • görög kenoszisz ‘kiürülés’ ← kenoomai ‘kiürül’ ← kenosz ‘üres’
  • lásd még: kenotáfium

posztulátum

  • tudomány valamely gondolati rendszer alapját képező, szükségképp igaznak tekintett állítások egyike
  • tudomány sarktétel, alaptétel
  • előfeltétel, követelmény, kívánalom
  • latin postulatum ‘követelés, követelmény’ ← postulare, lásd még: posztulál

ediktum

  • történelem uralkodói rendelet, kiadvány
  • jogtudomány bírósági hirdetmény
  • történelem kifüggesztett rendelet az ókori Rómában
  • latin edictum ‘ua.’ ← edicere, edictum ‘kimond, elrendel’: e(x), ‘ki’ | dicere, dictum ‘mond’
  • lásd még: dikció, diktátor

hipacid

  • orvosi savhiányos
  • német hypazid ‘ua.’, lásd még: hipaciditás