negatoszkóp jelentése
fizika negatív röntgenfelvétel szemlélésére való képernyőlásd még: negat(ív) | görög szkopeó ‘néz, vizsgál’
További hasznos idegen szavak
pogácsasajt
ausztriai német kicsinyítő képzős Kwargel ‘ua.’ ← német Quark ‘túró’ ← nyugati szláv tvarog ‘ua.’
divat női has- és csípőfűzőnémet Mieder ‘ua.’ ← ófelnémet muadar ‘has, anyaméh’
A negatoszkóp és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
irodalom ismertetés, műbírálat, méltatáslatin recensio ‘ua.’, lásd még: recenzeál
(tudományos szóösszetételek előtagjaként) régi, ős-, ó-
görög palaiosz ‘régi’ ← palai ‘régen’
kiejtése: mortisz kauza
jogtudomány halálesetből kifolyólaglatin , ‘ua.’: mors, mortis ‘halál’ | causa ‘ok, ügy’
a jógának testgyakorlatokból, valamint légző és figyelemösszpontosító gyakorlatokból álló ága, amelynek célja megőrizni a legtökéletesebb testi és szellemi állapotot
szan hatha ‘erő’ | lásd még: jóga
textilipar szövő- és varrógépek tárcsás fonalcsévéjefrancia bobine ‘cséve’ ← ófrancia baubiner ‘dadog’ (az eszköz zörgéséről) ← latin balbus ‘dadogó’
konyhaművészet cigánypecsenye, rostélyon parázs fölött hirtelen sült hússzeleterdélyi szász flakn, fljekn ‘ua.’, eredetileg ‘foltozáshoz való bőrdarab’ ← német Fleck ‘ua.’
orvosi kiirtás, kimetszés, szerv műtéti eltávolításalatin exstirpatio ‘ua.’ lásd még: exstirpál
képzelődik, álmodozik, ábrándozik
félrebeszél
lásd még: fantázia
orvosi arcbénulástudományos latin facioplegia ‘ua.’: facies ‘arc’ | görög plégé ‘ütés, csapás’
főnév a kollektivizmus hívemelléknév a kollektivizmuson alapulónémet Kollektivist, kollektivistisch ‘ua.’, lásd még: kollektivizmus
kiejtése: konamóre
zene bensőségesen, mély érzéssel (adandó elő)olasz , ‘ua.’, tkp. ‘szerelemmel’: con ← latin cum ‘-val’ | amore ← latin amor ‘szerelem’ ← amare ‘szeret’
