mirtusz jelentése
növénytan mediterrán és mérsékelt éghajlaton honos fehér virágú, örökzöld díszcserjeátvitt értelemben (mirtuszból font) menyasszonyi koszorúlatin myrtus ← görög mürtosz ‘ua.’ ← sémi (pl. asszír murru ‘akácféle gyantája’)lásd még: mirha
További hasznos idegen szavak
filozófia az emberi megismerés viszonylagosságát, tudatunktól függő jellegét hirdető ismeretelméleti felfogásnémet Relativismus ‘ua.’, lásd még: relatív , -izmus
A mirtusz és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
gömbölyű, gömb alakú
geometria gömbi, a gömbfelületre írhatónémet sphaerisch , latin sphaericus ‘ua.’, lásd még: szféra
orvosi agglutináló ellenanyag képződését kiváltó antigéntudományos latin , ‘ua.’: lásd még: agglutinál | -in (vegyületre utaló toldalék)
kiejtése: altfáter
kesernyés likőrféle
német , ‘ua.’ ← Altvater, hegység Morva-Sziléziában, tkp. ‘öreg apa’: alt ‘régi, öreg’ | Vater ‘apa’
orvosi fülgyógyászattudományos latin otiatria ‘ua.’: görög usz, otosz ‘fül’ | hiatreia ‘gyógyítás’ | hiatrosz ‘orvos’
kiejtése: in hok tempore
jelenleg, mostanában
latin , ‘ebben az időben’: in ‘-ben’ | hic ‘ez’ | tempus, temporis ‘idő’
kiejtése: szenca szordínó
zene hangfogó nélkül (a vonósoknak szóló utasítás)olasz , ‘ua.’: senza ← latin sine ‘nélkül’ | lásd még: szordínó
szabálytalanság, rendetlenség, szervezetlenség
latin irregularitas ‘ua.’, lásd még: irreguláris
bizalmas csereberél, ad-vesz, üzletel, feketézik+ lop, csen, elemel
angol change , lásd ott
biológia a vízmélyek élőlényeinek összességelásd még: bentosz
melléknév katonai továbbszolgálófőnév élelmezési altisztnémet manipulant ‘ua.’, lásd még: manipulál
biológia ellenanyag, antigén hatására a vérszérumban képződő különleges fehérjelásd még: anti-
óva int, lebeszél, eltanácsol
latin dehortari ‘ua.’: de- ‘le, el’ | hortari ‘int, buzdít’
