További hasznos idegen szavak
köztisztelet, közmegbecsülés, hírnév, tekintély
művészet dicsfény, fénykoszorú
meteorológia esőfelhő
középkori latin nimbus ‘dicsfény’ ← latin , ‘eső zápor’
állatokkal űzött fajtalankodás
német Sodomie ‘ua.’ (más nyelveken ‘férfi homoszexualitás’, Szodoma bibliai város nevéből 1Móz 19,4–11)
A mélange és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
(tudományos szóösszetételek előtagjaként) az alapmértékegység századrésze (pl. centiliter, centiméter )
tudományos latin , ‘ua.’ ← latin centum ‘száz’
maradvány
orvosi elmúlt betegség
orvosi visszamaradt tünetek
latin remanentia ‘ua.’, lásd még: remanens
hányattatás, kalandos út, viszontagságos utazás
német Odyssee ‘ua.’ ← görög Odüsszeia , homéroszi eposz a Trójából hazatérő Odüsszeusz hányatott útjáról
jellemez
német charakterisieren ← francia characteriser ‘ua.’, lásd még: karakter
orvosi gyógyíthatatlan
tudományos latin immedicabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | medicabilis ‘gyógyítható’ ← medicare ‘gyógyít’, lásd még: medikus
orvosi allergiás érzékenység bizonyos növények virágporára
lásd még: pollen , allergia
politika országgyűlési vita lezárása
politika a felszólalási jog megvonása vagy korlátozása az országgyűlésben
francia clôture ‘bekerítés, lezárás’ ← latin claudere, clausum ‘bezár’ ← clavis ‘kulcs’
lásd még: klauzúra
kémia kevés számú alapelem sokszorozásából keletkezett, legfeljebb egy-kétezer molekulatömegű polimer
lásd még: oligo- | görög merosz ‘rész’
orvosi csontfaló sejt
orvosi oszteoklázis célját szolgáló berendezés
tudományos latin osteoclast ‘ua.’: lásd még: oszteo- | görög klasztész ‘törő’ ← klaó ‘tör’
lásd még: klasztikus
kémia karbolsav, fenol
német Karbol ‘ua.’: latin carbo ‘szén’ | -ol (ciklikus vegyületre utaló toldalék)
nyelvtan fogmederhang, ínyhang, a nyelv hegyével a felső fogmedernél képzett (mássalhangzó, pl. t, d, l, n, sz, z )
tudományos latin alveolaris ‘ua.’, lásd még: alveolus